A neves késmárki líceum igazgató, Bruckner Károly 1941.jún.7-i 3oldalas, gépelt levele került elő a levéltárból. Ő volt az egyik legnevesebb cipszer a maga korában, hiszen már az I.világháború előtt vezette a legendás késmárki tanintézetet. 1918 végén, a cseh megszállók bevonulása előtt résztvett a „Szepesi Köztársaság” kikiáltásában – gondolom ezért nem volt népszerű a megszállók előtt. Elkötelezett cipszer és magyar hazafi volt. A neves miskolci jogakadémiai dékán és szepesi történetíró Bruckner Győző testvére.

Levelében ír az 1941-es késmárki érettségi találkozórólm, amelyet Budapesten tartottak, és amelyen ő, mint aki Késmárkon él, nem tudott már részt venni. Ez 40éves találkozó volt, tehát az 1901-ben (!) érettségizettek jöttek össze.

Kinek írta a levelét nem világos egészen, valamelyik fasori gimnáziumi tanár lesz az, de nem Loisch János. 

Ugyanis a levél második részében egy érdekes és fontos kezdeményezésről tesz említést: vezető cipszer tudósokkal-tanárokkal-irodalmárokkal, akik Magyarországon éltek, Gréb Gyula, Loisch János és Lám Frigyes a 19.századi Wéber Samu-féle cipszer Ehrenhalle 20.szd-i változatát tervezték összeállítani: „A nevesebb szepesi férfiak életrajzait gyűjtjük 1900-től kezdve.”-írja Bruckner. Neveket, életadataikat pontosítottak, gyűjtöttek.

A vállalkozásból sajnos nem lett semmi, a II.világháború és az azt követő vészes idők fergetege elsodorta ezen nemes kezdeményezést. És itt vetődik fel, hogy a 20.század  most már végérvényesen elmúlván, nem lenne-e ildomos újra felvetni ezen nemes vállalkozás újraindítását és összeszedni a 19. és a 20.század  neves és érdemes szepesi személyiségeit, akik sokat tettek az ügyért?

Tudván tudom e vállalkozás nehézségeit, és a  kérdés jelenleg költői mivoltát, de mégis felvetem, mert néha a nehéz és szinte lehetetlennek látszó gondolat is meggyökerezhet, és szárba szökkenhet. 

Olvasom a Bruckner levél mellett talált kis kartoncédulára írt neveket, az 1941-es késmárki diáktalálkozó résztvevőit: nehezen olvasható kézírás, de érdekes és veretes nevek bukkannak szemünk elé: Genersich Rezső-Hódmezővásárhely, Ember József, Hunfalvy András, Kiszely József, Balla Béla, Prepeliczay …, Rusznyák Ernő, Szanitter, Payer Pál, Votisky Zoltán, Kullmann Károly… a nem olvasható és nem szereplő neveket az eredeti érettségi lista alapján ki lehetne egészíteni. 

A levél megírásához képest tehát 4 évvel a történelem elsöpörte végérvényesen a cipszer világot. E levél is azon ritka emlékek, nyomok egyike, amely az eltűnő, cipszerek nyomát jelzik a 20.szd-ban. 

Biztatás ez arra is, hogy az 1920 utáni, de még inkább az 1940 utáni, és főleg az 1945 utáni szepesi életjelek gyűjtése: fénykép, levél, képeslap, emlék, gondolat: milyen fontos lenne. Hátha még valakinek van a családi levelesládájában, emlékei közt egy-egy ilyen baráti-családi kapcsolat, emlék, amit közzétehet?

Czenthe Miklós  (2012. nov. 29.)

Unokáink kedvéért a régieket is felidézzük. Íme, a folytatás:

Alauda József, (kb.1610-1664), a lőcsei polihisztor

Dr. Alexander Béla (1857 - 1916)  orvos, radiológus

Barcs Mária (1883-1965) naplója

Barsy Irma sz. Kail Irma (1897-1991) Írónő

Berzeviczy Gergely (1763 - 1822) közgazdász

Berzeviczy Albert (1853-1936) tudós, politikus

Bethlenfalvy Géza (1936-2021)  indológus, tibetológus

Bredetzky Sámuel (1772-1812)  ev. püspök, természettudós

Bruckner Győző I. (1877-1962)  művelődés-, jog- és egyháztörténész

Bruckner Károly (1863-1945)  a késmárki liceum igazgatója

Bruckner Ottó (1875-1965)  a késmárki kereskedelmi és polgári iskola tanára, majd igazgatója

Bruckner Győző II. (1900-1980)  a szerves kémia professzora

Buchholtz család  késmárki evang. líceum tudós professzorai

Chalupecký Ivan (1932 - 2020)  történész, levéltárigazgató

Csépánfalvi Teöke nemzetség

Csontváry Kosztka Tivadar (1853 - 1919) festőművész

Czóbel Margit bárónő (1891-1972) élete és művészete

Dénes Ferenc (1845 – 1934) középiskolai tanár, turisztikai szervező

Dercsényi (Weisz) János (1755-1837), orvos és természetbúvár

Faragó József (1821-1895)  szobrász

Fest Sándor (1883-1944)  a magyar anglisztika úttörője

Fischer Dániel (1695 1746)  késmárki orvos és iatrokémikus

Dr. Flittner Frigyes (1845-1919)  politikus, banki jogtanácsos

Vorberger Vilmos

Dr. Förster Kálmán (1885-1971)  Poprád majd Salgótarján polgármestere

Fröhlich Dávid (1595-1648)  lelkész, tanár, természetkutató, császári matematikus és csillagász

Dr. Genersich Antal (1842-1918)  orvos, egyetemi tanár

Dr. Genersich Gusztáv (1865-1921)  gyermekgyógyász professzor

Dr. Genersich Sámuel (1768-1844) Lőcse főorvosa, természettudós

A tudós Genersich testvérek

Dr. Greisiger Mihály (1851 - 1912)  orvos, természettudós

görgői és toporczi Görgey Artúr (1818-1916)  vegyész, az 1848-49 szabadságharc tábornoka

Görgey-család 13. századtól

Dr. Grósz Alfréd tanár, tudós, hegymászó

Dr. Guhr Mihály (1873-1933) orvos, sportember és polihisztor

Hajnóczy R. József (1854-1931) és családja  a történelem és a földrajz tudós tanára

Herrmann Gusztáv (1817-1898) nagykereskedő, mecénás

Hoepfner Guido (1868-1945)  építész

Christian Kraft zu Hohenlohe-Öhringen (1848-1926)  porosz koronaherceg, földbirtokos

Hunfalvy János (1820 – 1888) a magyar geográfia megalapítója, lásd még:  dok

Joppa Gyula (1912-1994) - az utolsó szepességi mézeskalácsos mester

Jurán Vidor (1879-1963), a felvidéki vadászirodalom megteremtője

Kostenszky Adolf  (1826-1903)  honvéd, a bányászati akadémia tanára

Dr. Kurutz Károly (1930-2019)  tanszékvezető műegyetemi tanár

Lám Frigyes (1881-1955)  cipszer író, tanár, nyelvtudós

Lindner Ernő (1826-1902)  cipszer költő

Dr. Lipták János (1889-1958)  történész, tanár, író

Ludmann Ottó (1839-1936)  tanár, történész, rektor

Majunke Gedeon (1855 - 1922) a Magas-Tátra építésze

Id. Markó Károly (1791-1860)  festőművész

báró Mednyánszky László (1852 - 1919)  festőművész

Dr. Merényi Scholtz Gusztáv (1895–1950) orvos, repülőorvos

Montskó István (+Trencsénkutas, 1918. dec. 5.)  honvéd

Osterlamm Ernő (1823 - 1893)  német tanár Debrecenben

Dr. Pataky Tibor Sámuel  (1939 - 1914)

petróci Petróczy István és Alice  (1874 - 1957) ill. (1900 - 1951)

Petzvál József (1807-1891) és Ottó (1809-1883)

Petzvál Ottó  (1809-1883)  mérnök, Pesti egyetemen a felsőbb matematika tanára

Raisz György Félix (1781-1861), a lublói vár tulajdonosa

Scholcz Frigyes (1831-1911)  a késmárki liceum tanára, a Cipszer Himnusz költője

Spilenberger orvoscsalád

Spillenberg Sámuel (1573-1654), az ipartelepítő

Steinhausz László (     - 1908)

Szelényi Ödön (1877-1931)  tudós tanár

Szinyei Merse Pál (1845-1920)  festőművész

id. dr. Szontagh Miklós, (1843-1899), az újtátrafüredi szanatórium alapítója

ifj. dr. Szontagh Miklós (1882-1963) orvos, hegymászó, 

Thököly Imre fejedelem (1657-1705)

Dr.Timcsák Albin Géza (1910-1962)  közjegyző, hegymászó, hegyimentő, -oktató

id. Tirts Rezső (1831-1914)  kereskedő, 1848-as honvédtiszt

Toperczer-család honlapja

Weber Sámuel (1835-1908)  lelkész, történész, író

Weisz János (1725-1789)  lelkész

Zabler Péter ev. lelkész (1578-1645)

Zamkovszky István (1907-1961)  hegyimentő, a nevét viselő menház építője

Zsedényi Ede (1802 - 1879)  politikus, egyházi felügyelő