2023.03.06.
Dr. Merényi Scholtz Gusztáv (1895–1950) a magyar katonai repülőorvostan életre hívásában és megszervezésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. A Trianon utáni Magyarországon eredményes szervezőmunkával a semmiből korszerű repülőegészségügyi szolgálatot teremtett.
Az orvos-vezérőrnagy (posztumus altábornagy), a lőcsei merényi Scholtz család sarja. Nagyapja Scholtz Gusztáv (1836-1919) Lőcse város főmérnöke volt. Háza volt a Körtér 9.sz.alatt. Vasgyára volt Merényben és Ferenc Józseftől nemesi oklevelet és nemesi előnevet kapott. Édesapja merényi Scholtz Gusztáv (1868-1930) altábornagy.
Dr. Merényi Scholtz Gusztáv Kassán született, középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte, majd 1920-ban kapta meg orvosdoktori diplomáját a Budapesti Tudományegyetemen végzett tanulmányok után. Ezt megelőzően, 1915-ben belépett a hadseregbe.
Az I. Világháború befejeztével a budapesti Új Szent János Kórházban dolgozott. Később berlini poliklinikán végezte orvosi gyakorlatát.
1936-tól a magyar légierő vezető orvosa, egyre nagyobb intenzitással foglalkozott a katonai repülés orvosi kérdéseivel.
1938-tól a Műszaki Egyetem Aerodinamikai Tanszékével együttműködésben dolgozik. Ennek keretében megszervezi és létrehozza az első magasság-élettani állomást, ahol a nagy magasságokban bekövetkező dekompresszió (légnyomás csökkenés) és hypoxia (oxigén hiány) jelenségeit vizsgálhatják. Tervei szerint létesült meg a budapesti Karolina úton a Magyar Repülésorvosi Vizsgáló Intézet. 1942-ben egyetemi magántanárrá habilitálják. Mint a repülésélettan tudósa, több egyetemen tart rendszeresen előadásokat.
1940-ben csatlakozik a Bajcsy-Zsilinszky Endre által vezetett ellenállócsoporthoz. A vezetése alatt álló Pajor Szanatóriumban (1949-től Vas utcai Állami Kórház, 1955-től 1996-ig Balassa János Kórház) sok üldözöttnek nyújtott menedéket. A nyilas uralom alatt állásából felfüggesztették, így kénytelen volt illegalitásba vonulni.
1945-től a Fővárosi Vöröskereszt Kórház (ma Országos Sportegészségügyi Intézet, egyszerűbb nevén „Sportkórház”) parancsnoka.
A háború után a Honvéd Orvosi Kar vezetője, később a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának főnöke. 1947-ben Franciaországban tanulmányúton vesz részt, hazatérése után több európai ország mintájára, a Népjóléti Minisztérium megbízása alapján megkezdi az első Magyar Véradó Központ és Vérellátó Állomás megszervezését. 1949-ben nyugdíjazták.
1950-ben koncepciós perbe fogták, aminek célja a háború előtt diplomázott tisztek hadvezetésből való ki szorítása volt („Tábornokok pere”). A katonához méltatlan kötél általi halálos ítéletet 1950 augusztus 19.-én végrehajtották.
1954-ben perújítás során a katonákat az alapper vádjai alól felmentették, de rehabilitációjuk soha nem történt meg.
1956 október 13.-án a nyilvánosság kizárásával, katonai tiszteletadással újratemették.
1990-ben bűncselekmény hiányában a Legfelsőbb Bíróság valamennyi ellene emelt vád alól felmentette.
1970-ben a budapesti Gyáli úti kórházat átnevezték, a kórház neve most „Merényi Gusztáv Kórház Budapest”.