Élmények, emlékek
Részlet Dr. Lersch Ernő naplójából életének Szepességhez kapcsolódó időszakáról
Tanulságos olvasmány, ha az országunkat nem magyar, hanem idegen érdek és hatalom vezeti. Édesanyám – a krónika írója – akkor 10 éves, és az eseményeket 50 évvel később írta le.
Missura Tibor közlése
A korszerű, hazai gyermekgyógyászat megteremtője, id. Bókai János 1822. május 18-án, Iglón született. Fiai (Árpád és János), majd unokája (Zoltán) megteremtették a neves Bókay orvos dinasztiát.
AUGUSTINI AB HORTIS KERESZTÉLY
ORVOSBOTANIKUS, URALKODÓK ORVOSA, A VARÁZSBALZSAM FELFEDEZŐJE
(1598–1650)
Forberger Vilmos (Késmárk 1848- Pöstyén 1928) Lőcsén volt középisk. rajztanár. A szepességi templomok freskóinak és oltárképeinek restaurálásában is tevékenykedett
Grósz Alfréd
(1885-1973)
A Tátra tudós polihisztora, minden idők egyik legjobb szepesi hegymászója.
Libiczei Heinrich (1851 Leibic - 1929 Nagyszeben) gyermekeinek szóló levél formájában írta meg visszaemlékezéseit és családjának történetét.
Dénes Ferenc (Tribs, 1845. ápr. 2. – Lőcse, 1934. okt. 15.): tanár, természetkutató turista, a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) egyik megalapítója.
Lersch Ernő. A »gründler« nyelvjárás alaktani sajátságai, egybevetve az újfelnémet irodalmi nyelvvel.
(8-r. 29, 4 l.) Kolozsvár, 1904. Ajtai K. Albert kvny.
A késmárki FRÖHLICH DÁVID (1595–1648) lelkész, tanár, természetkutató. Elsőként írta le tátrai csúcs megmászását. Az út leírása Bártfán jelent meg 1639-ben Medulla geographiae practicae címmel.
Arcképcsarnok
Jeles személyiségek
Visszaemlékezések, archív felvételek
Emlékhelyek és sírjegyzékek
Szepesi estek és hazai események
Szepességi látogatások
hirdetés helye