AUGUSTINI AB HORTIS KERESZTÉLY
ORVOSBOTANIKUS, URALKODÓK ORVOSA, A VARÁZSBALZSAM FELFEDEZŐJE
(1598–1650)
Forberger Vilmos (Késmárk 1848- Pöstyén 1928) Lőcsén volt középisk. rajztanár. A szepességi templomok freskóinak és oltárképeinek restaurálásában is tevékenykedett
Grósz Alfréd
(1885-1973)
A Tátra tudós polihisztora, minden idők egyik legjobb szepesi hegymászója.
Libiczei Heinrich (1851 Leibic - 1929 Nagyszeben) gyermekeinek szóló levél formájában írta meg visszaemlékezéseit és családjának történetét.
Dénes Ferenc (Tribs, 1845. ápr. 2. – Lőcse, 1934. okt. 15.): tanár, természetkutató turista, a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) egyik megalapítója.
Lersch Ernő. A »gründler« nyelvjárás alaktani sajátságai, egybevetve az újfelnémet irodalmi nyelvvel.
(8-r. 29, 4 l.) Kolozsvár, 1904. Ajtai K. Albert kvny.
A késmárki FRÖHLICH DÁVID (1595–1648) lelkész, tanár, természetkutató. Elsőként írta le tátrai csúcs megmászását. Az út leírása Bártfán jelent meg 1639-ben Medulla geographiae practicae címmel.
Majunke Gedeon, a Tátra építésze, Az ő tervei alapján épültek a nyaralók, fürdő- és középületek a Magas-Tátrában, valamint a klasszicista épületek a Tátra-alji és szepesi városokban és fürdőkben.
Dercsényi János (1755-1837), orvos és természetbúvár, Weisz János lőcsei ev. lelkész fia
Významný lekár a prírodovedec János Dercsényi
The excellent medical doctor and naturálist János Dercsényi
Der Arzt und Naturwissenschaftler János Dercsényi
Dr. Alexander Béla (1857-1916) röntgenológus, a röntgensugarak terápiás és diagnosztikai céllal történõ felhasználásának egyik elsõ magyarországi szaktekintélye. 1906-tól a Budapesti Központi Röntgenlaboratórium vezetõje, e szakterület elsõ magyarországi egyetemi elõadója. 1967 óta a Radiológiai Intézet az õ nevét viseli.
Arcképcsarnok
Jeles személyiségek
Visszaemlékezések, archív felvételek
Emlékhelyek és sírjegyzékek
Szepesi estek és hazai események
Szepességi látogatások
hirdetés helye