Tanulságos olvasmány, ha az országunkat nem magyar, hanem idegen érdek és hatalom vezeti. Édesanyám – a krónika írója – akkor 10 éves, és az eseményeket 50 évvel később írta le.
Missura Tibor közlése
Tanulságos olvasmány, ha az országunkat nem magyar, hanem idegen érdek és hatalom vezeti. Édesanyám – a krónika írója – akkor 10 éves, és az eseményeket 50 évvel később írta le.
Missura Tibor közlése
Bevezetés
Miért merem mondani, hogy ez a krónikai feljegyzés hiteles, amikor Édesanyám – a krónika írója – akkor 10 éves és az eseményeket 50 évvel később írta le?
Édesanyám – Loysch Alíz Ágnes Lili, de a Lili nevet használta, - a rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium igazgatójának leánya. - Loysch Ödön 1924-ig igazgató, amikor azt a csehszlovák állam átvette. Az új államtól semmi támogatást nem kaptak. A tanári fizetéseket és az iskola fenntartását a tandíjakból és adományokból már tovább nem tudták fenntartani, ezért kényszerültek a gimnáziumot átadni.
Édesanyám 10 éves, amikor a csehek bejönnek. De még rimaszombatban lakik 10 évig. A családban rendszeresen beszélgetnek a múlt eseményeiről, hisz az események szereplői jórészt a gimnázium tanulói, akiket legtöbbször név szerint is ismernek.
Miután Édesanyám 1929-ben felkerül Budapestre, a kapcsolat még sem szakad meg Rimaszombattal, noha a szülők a nyugdíjba vonulás után visszaköltöznek Késmárkra. 1943-ban családunk Rimaszombatba költözik, akkor a régi kapcsolatok újra felelevenednek, és a családi beszélgetésekben a régi események átismétlődnek.
A krónika írásakor –az 1970-es években még élnek a kortársak és ezért még lehetőség volt arra, hogy a bizonytalan emlékekre ismerősöknél rákérdezzen. Hivatalos helyen akkor még nem volt ajánlatos kérdezősködni.
A Családi Krónika kézzel írott, mert a „krónikaírás” hagyománya a kézzel írást használta. Ez annak olvasását néha nehézzé teszi, de a szöveg összefüggőségéből következően azt hibátlanul lehet követni. A baj csak a neveknél lehet, ott betűelőírás sajnos hibázhat, mert a nehezen olvasható betűket nem lehet az összefüggésből kiolvasni.
Tehát a neveknél hiba lehet. A dőlt betűs részeket én fűzöm hozzá, hogy az utókor jobban értse az összefüggéseket. Missura Tibor.
A csehek bejövetele Rimaszombatba
1918 december 26.-án kezdték a Szabadkai méntelep elszállítását. Addig nem vette senki komolyan a kósza híreket és nem hitte el, hogy valami készül. Amikor már kezdett bizonyossá válni, hogy itt valami változás lesz, Krémer József rimaszombati mozdonyvezető a Svájcból vásárolt két mozdony közül az egyiket (amit a tiszolci fogaskerekű részére vásárolt a magyar állam) és kb. 90 vasúti kocsit kimentett Tiszolc környékéről és átvitte Budapestre. Tovább...
https://docs.google.com/document/d/1shTRrw9cu32Dm-JwxtDXujw9xAuv2SCt/edit?usp=sharing&ouid=110259515139415522084&rtpof=true&sd=true
Arcképcsarnok
Jeles személyiségek
Visszaemlékezések, archív felvételek
Emlékhelyek és sírjegyzékek
Szepesi estek és hazai események
Szepességi látogatások
hirdetés helye