A korszerű, hazai gyermekgyógyászat megteremtője, id. Bókai János 1822. május 18-án, Igló (Spisska Nová Ves) városában, Bock Márton cipészmester fiaként született. Fiai (Árpád és János), majd unokája (Zoltán) megteremtették a neves Bókay orvos dinasztiát.

BRUCKNER ÉVA: 200 ÉVE SZÜLETETT ID. BÓKAI JÁNOS (1822-1884)
https://drive.google.com/file/d/1dri4e3q1V5sJ6R4Awgi0aRVP7IJcnUbM/view?usp=sharing

Bókai János id. 
Igló, 1822. máj. 18. - Budapest, 1884. okt. 20.
Gyermekgyógyász, egyetemi tanár
1841-től a pesti egyetemen volt orvostanhallgató, az ötödik évet pedig Bécsben végezte el. 1847-ben Pesten avatták orvosdoktorrá, 1848-ban sebészdoktori és szemészmesteri oklevelet szerzett. 1846-tól a pesti szegénygyermek-kórházban tiszteletbeli segédorvos lett Schöpf Ágost mellett. 1852-től három évtizeden keresztül a gyermekkórház (akkor már Stefánia Szegénygyermek-kórház) igazgatója. 1873-ban a pesti egyetemen nyilvános rendes tanári kinevezést kapott. 1868-tól az Országos Közegészségügyi Tanács tagja volt. 1872-ben királyi tanácsosi címet kapott. Éveken át irányította az Országos Központi Védhimlőintézetet, valamint munkatársa volt az Orvosi Hetilapnak. Bevezette a gyermekgyógyászat korszerű egyetemi oktatását, tanulmányait a gyermekkori sebészeti bélbetegségekből, húgy- és ivarszervi betegségekről idegen nyelvre is lefordították. Meghonosította a szérumgyógykezelést, ami nagymértékben hozzájárult a diftériahalandóság csökkentéséhez.

Bókay Árpád 
Pest, 1856. aug. 15. - Budapest, 1919. okt. 20.
Orvos, farmakológus, egyetemi tanár
Bókai János (1822-1884) fia. 1879-ben avatták orvosdoktorrá, utána tanársegéd a gyógyszertani és általános kórtani tanszéken. 1881-től tanársegéd a budapesti belklinikán. 1883-ban a belgyógyászati fizikai vizsgálati módszerekből magántanár. 1883-ban Kolozsvárott az általános kórtan és gyógyszertan, 1890-1919-ben a gyógyszertan tanára a budapesti egyetemen. 1919-ig a magyarországi szabadkőműves páholyok nagymestere volt. A Magyar Orvosi Archívum c. magas szintű tudományos folyóirat egyik alapítója és szerkesztője. Foglalkozott a lecitin, a foszforsav kérdésével, továbbá a bélmozgásokkal, valamint a gyomornedv-elválasztásra gyakorolható gyógyszeres hatással. Élettannal, kórbonctannal, gyógyszertannal és belgyógyászattal foglalkozott. Korányi Frigyessel és Kétly Károllyal együtt adta ki a Belgyógyászat kézikönyve sorozatot. 1896-tól az MTA tagja.