Ólésznai temető német feliratú sírkövei

Ólésznai (ótátraerdőfalvai) temető német feliratú sírkövei

Hozzávetőleges névjegyzék (a teljesség igénye nélkül)

Epitafy v chráme sv. Jakuba v Levoči

PhDr. Eva Spaleková, Reštaurátorská dielňa, Levoča

A cikk magyar nyelven:
A Szt.Jakab-templom epitáfiumai PhDr.Eva Spalekova, Restaurátor Műhely, Lőcse

A Szent Jakab templom epitáfiumai

Epitáfiumok a lőcsei Szt. Jakab templomban

PhDr.Eva Spalekova, Restaurátor Műhely, Lőcse
Fordította: Timcsák Sarolt

Článok v slovenčine:
https://szepesikor.hu/fontos/epitafy-v-chrame-sv-jakuba-v-levoi

Steinhausz László, az Országház építésze

Elena Dzurillová előadása a Szepességről elszármazottak 2011-es, lőcsei találkozóján Steinhausz László a Parlament építésze, Lőcse díszpolgára címmel.

V slovenčine:
Prednáška Eleny Dzurillovej pri príležitosti spišského stretnutia v Levoči v r. 2011. v slovenčine

Milan Choma Stredoškolský učiteľ pod úpätím Tatier 2014 - szlovák nyelven

Milan Choma: Stredoškolský učiteľ pod úpätím Tatier

Fotky: pod maďarským textom

A Probstner-család története

Alena Kredatusová  előadásában megemlíti a család legfontosabb személyeit, akiknek tevékenysége a bányászatban, kohászatban, vasútépítésben, úgyszintén a kultúrával s közösségi politikával kapcsolatban túllépte Lőcse város és vidéke határait.

V slovenčine:
História rodiny Probstnerovcov

Dr. Flittner Frigyes

Dr. Flittner Frigyes / Dr. Fridrich Flittner (Késmárk, 1845. április 14. - 1919. október 23.) politikus, banki jogtanácsos, az Osztrák–Magyar Bank budapesti központjának vezetője.

Zamkovszky István

Zamkovszky István a Magas-Tátrában, a Kis-Tar-pataki völgy bejáratánál lévő menedékház építője, Lőcse szülötte.

Zabler Péter

Zabler Péter ev. lelkész (1578-1645) 1602-től haláláig - 43 évig - volt a lőcseiek szeretett  lelkésze, 31 évig a szepesi városok seniorátusának püspöke. Áldott tevékenységét az ellenreformáció heves támadásainak és három erdélyi fejedelem felkelésének viharában végezte.

Weber Sámuel

Weber Sámuel ev. lelkész (1835-1908) – főesperes és történész, Poprádon született. Szolgálatát Szepesbélán teljesítette. Kiváló szónok, jeles lelkipásztor és természetbúvár volt.

Spillenberg Sámuel

Dr. Diószegi György Antal: Adalékok TEPLIC papírmalom történetéhez: Spillenberg Sámuel (1573-1654), az ipartelepítő.

In.: Magyar Vízjel. A Magyar Vízjelkutatók folyóirata. Főszerkesztő Pelbárt Jenő. Nagykovácsi, 2009. VII. évfolyam. 13. szám. 15-21. o.

Scholcz Frigyes

Friedrich Scholcz, a késmárki liceum tanára, a Cipszer Himnusz költője. (szül. Ruszkin, 1831. juli 16-án, elhunyt: Késmárk, 1911. okt. 15-én).

Montskó István

Czenthe Miklós: Montskó István emlékezete

Édesapám képgyűjteményében nemrég egy 1985-ben, Betlenfalván készült fotóra bukkantam: Egy sírt ábrázolt, nehezen, alig olvasható feliratot lehet kibetűzni: Montskó István, Pro Patria, Trencsénkutas.

Eszembe jutott egy másik sír, Szepesgörgő templomának kertjében, a két Görgey-fivéré, akik ugyancsak Trencsénkutasnál hunytak el.

Rémlik, mintha valaki említette volna, hogy Montskó István vezette ezt a különítményt.

Joppa Gyula, az utolsó szepességi mézeskalácsos mester

Édesapám, Joppa Gyula (1912- 1994) mézeskalácsos és gyertyaöntő mester élete

(Joppa László, 2014, Késmárk)

Hunfalvy János

Hunfalvy János (1820. Nagyszalók – 1888. Budapest) a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja.

Christian Kraft zu Hohenlohe-Öhringen

Christian Kraft zu Hohenlohe-Öhringen (1848 Öhringen-1926 Somogyszob), a leggazdagabb tátrai földbirtokos.

Hoepfner Guido

Hoepfner Guido építész (1868-1945)

Architekt Guido Hoepfner 1868-1945
Szerző: Maroš Semančík

Herrmann Gusztáv

Hermann Gusztáv (1817-1898) a város és az evang. gyülekezet nagy mecénása, a város díszpolgára. Nagykereskedő-vállalkozó, jelentős vagyonát Lőcse fejlesztésére fordította.

Dr. Lipták János/Johann

Dr. Lipták János/Johann (1889. december 13., Felka, Szepes vm. – 1958. december 18., Warstein in Westfalen, Németország).  Cipszer. Több, a Szepességgel és a Tátrával foglalkozó történeti mű szerzője, a Karpathenverein tagja, egy időben elnökhelyettese. 1911–1944 között a késmárki gimnázium latin és történelem tanára, 1941–1944 között a késmárki Institut für Heimatforschung igazgatója.

Dr. Förster Kálmán

Förster Kálmán Dr. (1885. július 29., Szepesolaszi – 1971. szeptember 24., Zirc)

A városalapító polgármester, a szepességi születésű Förster Kálmán szobrát és a róla elnevezett teret avatták fel 2012. július 29-én Salgótarjánban, a várossá válás 90. évfordulóján.

A Nógrádi Történeti Múzeum az eseményhez kapcsolódva jelentette meg a Dr. Förster Kálmán emlékiratai című könyvet. 

(Életrajz a Wikipédiából)