Családi emlékhelyek felkeresése: Zsigra

2023.01.27.

Címke: Zsigra , 'Sigray

'Sigray testvérek beszámolója a zsigrai temetőkápolnában tett látogatásukról

Bernáthné ’Sigray Ilona, ’Sigray István


 

 

 

 

2011. szeptember 24-én reggel családunk Lőcsei találkozón résztvevő tagjai két további résztvevővel, Timcsák Sarolttal és Buza Kristóffal kiegészülve felkereste a Lőcsétől mintegy 10 km-re délkeletre, Szepesváralja mellett található Zsigra (szlovákul: Zehra) falucska XIII. században épület templomát.
 
A templomot a ’Sigray család alapítójának tartott Zsygra János comes építtette a tatárjárás követően, 1245-től 1275-ig. Az épület a késői román és a korai gótikus építészet jegyeit viseli magán. Nemcsak építészetileg nevezetes, de a belsejében csodálatos középkori freskók találhatók, melyek a XIII. sz. végétől a XV. század végéig keletkeztek. A XVII. században azonban egy pestisjárványt követő fertőtlenítés miatt a falfestmények le lettek meszelve, s csak 1870-ben illetve 1954-ben bukkantak ismét napvilágra.
 
Közülük a legnevezetesebbnek a XIV. századból származó Életfa freskót tartják, ebből az élet fájából nő ki Krisztus keresztfája, a kereszt két-két oldalán az Ó- ill. Újszövetséget szimbolizáló női alakok, valamint Ádám és Éva látható. Egy másik – magyarok számára külön nagyon kedves – ábrázolás a templombelsőben az egyik Szent Lászlóról szóló legenda ábrázolása is (Szt.László megment egy leányt a kunoktól). A keresztelőkút még a templom építésének idejéből való. Az oltár festményei, faragványai és a szószék a barokk korból valók (1600-as évek közepe) – remekművek ezek is, de a románkori ill. gótikus emlékek mellett szinte „fiatal”-nak hatnak. Érdekes a templom fő tornyának fazsindelyből készült hagymakupolája, ez a XVIII. sz. második feléből való. Igazán impozáns látvány a templom, amiről még tudható az is, hogy nemcsak a Felvidék (ill. Szlovákia) egyik legfontosabb műemléke, de mintegy 15 éve az UNESCO Világörökségnek is része, akárcsak a közelben fekvő Szepes vára és Szepeskáptalan is.
 
Örömmel tapasztaltuk, hogy a templomra valóban gondot viselnek, folyik a restaurálás, nem sokkal látogatásunk előtt állványozták be a szentélyt, bizonyára a legjobb szakértelemmel történnek a további felújítási munkák is. Hiányoltuk viszont, hogy a Szt.László-legendáról a templom 4 nyelvű ismertetőjében nem esik szó, holott ebben az esetben is egy nagyon régi freskóról van szó! A templom megtekintése után érdekes volt a temető is, ahol az egyetlen általunk fellelt magyar sírfelirat az 1913-ban elhunyt plébánosé.
 
Szerettünk volna a beszámolóhoz fényképeket is mellékelni a templom belsejéből, azonban a templomban tilos fényképezni. A birtokunkban levő, templommal kapcsolatos kiadványok képeit szerzői jogok miatt nem adhatjuk közre. Hogy mégis lehessen a templom leírását valamihez kötni – jobb híján – az interneten megtalálható fényképeket tudunk mindenki rendelkezésére bocsátani azzal, hogy a legjobb fénykép vagy videó sem jelent annyit, mint elmenni oda. A fényképek elérhetőségei: 1., 2., 3., 4., 5., 6
 
Zsigra felkeresése után meglátogattuk a szepesi várat, ami a maga kb. 5 hektáros kiterjedésével egész Közép-Európa legnagyobb vára. Romjaiban is fenséges, s nem nehéz elhinni, hogy már a kelták idejében is erődítmény állt itt. Amit a romokból helyreállítottak, azzal azt hiszem általában meg lehetünk elégedve. Nagyon jó, többnyelvű írott (és hangzó) útikalauz segít tájékozódni a látogatás során. Érdekes a lakótorony alsó szintjein berendezett múzeum és a kápolna is. Legfeljebb azt lehet kifogásolni, hogy a kápolnával éppen szemben van a bejárat a kínzóeszközöket bemutató részlege...Megéri felmászni a szűk lépcsőkön az öregtoronyba, nagyon szép a körpanoráma: a Branyiszkói-hágót, a Magas Tátra csúcsait, Szepesváralját, Szepeskáptalant és persze a zsigrai templomot is lehet látni.
 
Rövid sétát tettünk Szepeskáptalanban is: a XIII. századi katedrális sajnos zárva volt, csak kívülről csodáltuk meg. Igen érdekes a lejtős kanonoki házsor is – bár megállapítható, hogy itt még jó néhány épület felújításra szorul. Két épületen is találtunk emléktáblát II. János Pál pápa 1995. évi látogatására vonatkozólag, az egyikben volt a szállása, a másikban pedig a helyi egyházi vezetőkkel, szeminaristákkal találkozott.
 
Végezetül néhány megjegyzés a zsigrai templommal kapcsolatban:
 
1. A zsigrai templom felépítése egy darabkája volt annak a nagy műnek, amit második honalapításnak hívnak. IV. Béla magyarjainak a teljesítménye , XIII. századi őseink teljesítménye előtt fejet kell hajtsunk.
 
 2. Mint írtuk, a templomban levő freskók feltárása két részben történt. 1870-ben Duchon plébános lehámoztatta a mészréteget, és akkor lett újra látható a freskók nagy része. A legjelentősebbnek tartott – és tényleg csodálatos – Életfa viszont 1954-ben került csak elő. Az 1907-ben megjelent Divald Kornél: Szepes vármegye művészeti emlékei c. kiadványában például még teljes egészében látható a Szent László legenda, amely alsó részébe most már az Életfa vág bele. Ezzel szemben rendszeresen találkoztunk azzal a hamis állítással, mely szerint a templomban levő freskók csak az 1950-es években kerültek elő. Bár kis ügy, de azért igyekszünk e pontatlanságokat – ahol tudjuk – helyesbíteni.
 
3. Édesapánk még fiatal korában nagyapánkkal együtt járt Zsigrán. Akkori utazásáról írt visszaemlékezései szerint több magyar nyelvű sírt is találtak a templom körül kialakított temetőben, köztük egy újat is, azt amelyről megemlékeztünk a beszámolójában. A többi régebbi magyar nyelvű sírnak sajnos nyoma veszett.
 
 Bernáthné ’Sigray Ilona, ’Sigray István

 

2011.10.19

Képek



Arcképcsarnok
Jeles személyiségek
Visszaemlékezések, archív felvételek
Emlékhelyek és sírjegyzékek
Szepesi estek és hazai események
Szepességi látogatások


hirdetés helye


 

Szepesi Ház /
Zipser Haus /
Spišsky Dom