Kostenszky Adolf

Kostenszky Adolf (1826 - 1903) nekrológja
Megjelent az Erdészeti Lapokban, 1903 február

Joppa Gyula, az utolsó szepességi mézeskalácsos mester

Édesapám, Joppa Gyula (1912- 1994) mézeskalácsos és gyertyaöntő mester élete

(Joppa László, 2014, Késmárk)

Id. Markó Károly

Idősebb Markó Károly (Lőcse, 1791. – Villa di Lappeggi, Itália, 1860.) magyar festő, 1840-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar tájképfestészet egyik megteremtője.

Hunfalvy János

Hunfalvy János (1820. Nagyszalók – 1888. Budapest) a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja.

Christian Kraft zu Hohenlohe-Öhringen

Christian Kraft zu Hohenlohe-Öhringen (1848 Öhringen-1926 Somogyszob), a leggazdagabb tátrai földbirtokos.

Hoepfner Guido

Hoepfner Guido építész (1868-1945)

Architekt Guido Hoepfner 1868-1945
Szerző: Maroš Semančík

Herrmann Gusztáv

Hermann Gusztáv (1817-1898) a város és az evang. gyülekezet nagy mecénása, a város díszpolgára. Nagykereskedő-vállalkozó, jelentős vagyonát Lőcse fejlesztésére fordította.

Dr. Lipták János/Johann

Dr. Lipták János/Johann (1889. december 13., Felka, Szepes vm. – 1958. december 18., Warstein in Westfalen, Németország).  Cipszer. Több, a Szepességgel és a Tátrával foglalkozó történeti mű szerzője, a Karpathenverein tagja, egy időben elnökhelyettese. 1911–1944 között a késmárki gimnázium latin és történelem tanára, 1941–1944 között a késmárki Institut für Heimatforschung igazgatója.

Dr. Genersich Gusztáv

Dr. Genersich Gusztáv (1865–1921) lőcsei születésű kolozsvári gyermekgyógyász professzor életútja és munkássága

A Magyar Orvosok, Gyógyszerészek és Szakdolgozók VII. világtalálkozóján elhangzott előadás (Budapest, 2010. augusztus 22-24.)

Dr. Förster Kálmán

Förster Kálmán Dr. (1885. július 29., Szepesolaszi – 1971. szeptember 24., Zirc)

A városalapító polgármester, a szepességi születésű Förster Kálmán szobrát és a róla elnevezett teret avatták fel 2012. július 29-én Salgótarjánban, a várossá válás 90. évfordulóján.

A Nógrádi Történeti Múzeum az eseményhez kapcsolódva jelentette meg a Dr. Förster Kálmán emlékiratai című könyvet. 

(Életrajz a Wikipédiából)