Lám Frigyes az előző, a 20. század egyik legnagyobb, köztiszteletben álló cipszer egyénisége.

Jellemzően nemcsak a magyarországi, hanem az 1945-ben Németországba került cipszerek (ma a kárpátnémetek részei)  számontartják és megbecsülik. Ennek egyik jele, hogy 1966-ban Stuttgartban megjelentették német nyelvű verseskötetét: „Friedrich lam: Unvergesse Heimat- gedichte aus dem Nachlass”, Auswahl und Einleitung von Aurel Emi Emeritzy, Stutgart: Arbeitsgemeinschaft der karpatendeutschen aus der Slowakei und Dr.-Johann-Liptak-Fonds, 1966, 223 o.

A kötet szebbnél szebb Lám-költeményt tartalmaz, aki hozzájut, mindenkinek ajánlani lehet. Már a címe is utal rá: Unvergesse Heimat – Felejthetetlen szülőföld, egyértelműen a Szepesség, a szülőváros, Késmárk költői emlékezetét tartalmazza.

A bevezető szerint Johann Liptak késmárki professzor vetette fel az 1955-ben elhunyt Fridrich Lam költői hagyatékának kiadását: sikerült Lámné Máriától, az özvegytől megkapni a hagyatékban maradt verseket. Azonban mintegy „közkívánatra” a már nyomtatásban megjelent, de már akkor is nehezen hozzáférhető „Zipser Treue” (Szepesi hűség) és „Popperwasser” (Poprád-folyó) c. versesköteteiből is beválogattak ezen 1966-os kötetbe:

„Auch sie wecken wehmütige Erinnerungen an eine inzwischen vergangene Zeit, doch auch an eine einstige Insel der Freude, des Glücks und einer vertrauten Umwelt. Wenn von ihr, d.h. von der Zips – der Heimat Friedrich Lams – die Rede ist, wird die Feder des Dichters von einer grenzenlose Liebe zu ihr, doch ebenso von namenlosem Schmerz über deren Verlust geführt.”

azaz: „Ezen költemények is  fájdalmas emléket keltenek az időközben elmúlt időkről, amelyek egykor a boldogság, az öröm szigetei voltak, egy meghitt világot jelentettek.  ha a Szepességről van szó, Lám Frigyes szülőföldjéről, a költő tollát az iránta érzett határtalan szeretet és elvesztésén érzett néma fájdalom vezeti.”

Azt hiszem, aki a cipszer  nép elmúlását, a Szepesség vesztét ismeri, tudja, érzi miről van szó: valóságos gyász és elsiratása ez az elveszett szepesi világnak!

Emeritzy, a kötet gondozója, előszavában megemlíti, hogy a II.világháború után még otthon maradt és az új hatalom által elüldözött, kitelepítettek részére engedélyezett 30-50 kg-os csomagokban gyakran volt található Lám Frigyes Popperwasser c. verseskötete. Vajon érhet-e nagyobb elismerés költőt ennél?

Lábjegyzetben megemlíti Emeritzy, hogy Eugen Krisch (azaz Krisch Jenő ny. iskolaigazgató) 1965.márc.8-i levelében, 5 gépelt oldalon állította össze „Dr.Lám Frigyes életrajza” címen a legfontosabb életrajzi adatokat. Krisch Jenő a szepesi mozgalom legendás alakja volt a két világháború közti időben: jellemző a cipszerek országhatáron átnyúló szolidaritására, hogy megtalálták egymást és kapcsolatot tartottak akkor, mikor Magyarországon kényszerűségből elhallgattak a szepesiek.

2012.07.29

Abból az alkalomból is hozom szóba Lám Frigyest, hogy kedves ismerős, dr.Gáspárdy László ügyvéd és családtörténész nemrég értesített, hogy szüleik lakását fel kell számolniuk, de hallotta, hogy a Szepességgel foglalkozom, felajánlja családjuk tulajdonában levő, Lám Frigyesről és feleségéről az 1930-as években készült két nagyalakú festményt. A festmények átkerültek az evangélikus levéltárba, (CzM.)