Szepességiek 13. összejövetele 2022

2022.12.10.

Címke: Görgei , Görgey , Genersich , Orosz Örs , Missura

A szepességi baráti kör 13. szepesi estje

2022.nov.25.péntek, 17 órától 21 óráig.


Bp.V.ker.Hold u.18-20. alagsori gyülekezeti terem

Szervezés

A meghívót Tóthmátyásné Ildikó küldte ki, majd Avar Gábor kreálta a zoom-linket. A termet Ildikóval berendezzük, Avar Gábor a technikát szereli fel.

Gyülekezés a jelenlévőknek és csatlakozás az online-résztvevőknek. A zoom miatt 40 percenként meg kellett szakítani az alkalmat, majd néhány perces szünet után újracsatlakoztak az online résztvevők és folytattuk.

Személyesen jelen volt 34 tagtársunk, 2 vendégünk, online követett 8 fő, összesen 44 fő.

Várallyay László az online-értekezletről készített képernyő-képeket, helyszínen Ildikó.

A szünetekben való beszélgetéshez Csillag Bálint italt hozott, míg Czenthéné Szoláry Henriette sós süteményt küldött, és még mások teát, bort.

Program

Demeter János hódmezővásárhelyi ref. lelkész áhítatot tart, felolvassa az öt elhunyt nevét: Bethlenfalvy Márta, Markó István, dr.Csépánfalvy Béla, Tarnai György, Zwilling Traudi. Róluk Czenthe M. valamivel bővebb információt ad (Tarnai Györgyről pl. özvegye, Sarudi Mária által írt összeállításból olvas fel ).

Szepesi kör:

Czenthe Miklós beszélt arról, hogy régi honlap megszűnésének hírére visszanézte a fontosabb eseményeket a kezdetektől, és csinált egy összeállítást a baráti kör tevékenységéről, amit mindenki megkapott. Említette Astrid szerepét, és azt is, mennyire meglepte Kiss Gy. Csaba professzornak, a közép-európai népek egyik legjobb ismerőjének reakciója erre az összeállításra: „A szepesi kör működéséből a szepesi szellem árad.”

A régi honlap 2008-2022-ig működött, Tóthmátyásné Ildikó üzemeltette, de most a szolgáltató miatt megszűnt. Az anyagát Rabb László tagtársunk segítségével sikerült elmenteni. Ildikó elmondja, hogy a kör megalakulásában és az emlékek őrzésében is szerepet játszott a honlap, amit 540 ezren látogattak meg.

Az új honlap szerkesztője, Bethlenfalvy Gábor a honlap jelenlegi állapotáról szól. 2019-ben gyűjtöttünk össze pénzt a beindításhoz. Több adat a régiről némi átalakítás után átkerült (főleg Ildikó tette át), vannak új anyagok is. De még nem elég intenzív, ezen dolgozni kell. Vannak még kérdések, amelyeket pl. Ildikó tett fel, azokat jó lenne megoldani, új szerzőket bevonni a munkába. Egy külön munkamegbeszélést fogunk szervezni az új honlapról. Egy-két évig a két honlap párhuzamosan működött, most az új honlap veszi át egyedül ezt a szerepet.

Berzeviczy Klára megkérdezte, hogy fel lehet-e tenni az új honlapra a régi anyagokat. B.Gábor: igen, lehet, csak nagy munka. Persze, szelektálni is kell. Az új honlapban sok behivatkozás van a régibe, ezek most a semmibe mutatnak, ezt végig kell nézni, és az elmentett anyagból bemásolni a megfelelő helyre. Feltétlenül meg kell csinálni. Klára javaslatát várjuk a fontossági sorrendre nézve. Sok minden átkerült már, pl. a szepesi estek anyaga.

Ugyancsak Ildikó gondozza a levelezőlistát, amin 239 név szerepel, de a elhunytakat és kilépetteket leszámítva 189 fő. Lényegében ez a szepességi baráti kör taglistája is. Van még Gyapayné Mártika, aki 97 éves, vele telefonon tartja Ildikó a kapcsolatot.

A szepesi facebook oldalon kb. 1800 fő tag van. Ez tehát tágabb merítés. Nem ugyanaz a módszer és célközönség, de van átfedés, tehát a levelezőkör tagjai közül többen tagjai a fb-csoportnak is, ill. többen onnan értesültek a körről, és van, aki tag is lett.

 

Együttműködő szervezetek, hozzászólók:

Domus Scepusiensis: ifj.Greschik Gyula beszámol édesapja egészségi állapotáról, térdműtéte van, állapota megfelelő, de emiatt is kevesebbet tudott a házzal foglalkozni. Volt egy további könnyező fagomba támadás, ezt elhárította. Gyula bátyánk csak ritkán tudott felmenni, de személyesen szokott mindent elintézni, így legutóbb a csatornabekötést is. Jobbulást, jó egészséget kívántunk neki.

A Genersich Antal-alapítvány részéről dr.Tankó Attila titkár beszélt a kezdetekről: 2008 őszén késmárki tanulmányutat szerveztek evang. teológusok részére, ott ismerkedtünk meg Milan Chomaval és Kostelnik Astriddal. Az idei tevékenységről is szólt. Átadták az Ifjusági Genersich-díjakat: a késmárki diákoknak száz-száz dolláros jutalmakat. Beszámolt a szlovákiai választási eredményekről. Megmaradtak az ismert polgármesterek, ahol már „beágyazódtunk”. Nagyon hiányzik a tavaly elhunyt Milan Choma is és Genersich Sándor.

Cz.M. hozzáfűzte, hogy tk. a Genersich alapítványnak köszönhető az, hogy a szepesi munkában olyan nagy hangsúlyt kap a többnyelvűség, a Szepesség többnyelvű hagyományaira való hivatkozás. Konferencia is volt ezzel kapcsolatban lengyel, magyar, szlovák résztvevőkkel 2010-ben Késmárkon, majd 2012-ben Bécsben, utóbbin Johann Genersichre ill. a 19.sz-i szepesi kultúrára emlékeztünk. Ezeket a Genersich alapítvány szervezte, kiadványt szerkesztett, interneten terjesztett. Azt a fajta tk. a népi diplomáciát folytatja, hogy keresi a szálakat a szepességi szlovákság felé, ill. azok felé, akikkel kulturális alapon párbeszédet lehet folytatni, és kapcsolatba lehet kerülni, és ilyenek vannak!

Ebben az évben egy érdekes esemény zajlott le, a lőcsei, késmárki és kisszebeni evangélikus gyülekezeteknek a látogatása. Idén nyáron egy busznyi evangélikus látogatott el Bp-re, egyrészt az itteni szlovák gyülekezetbe, majd eljöttek az evangélikus egyház Üllői úti országos központjába, ahol Prőhle Gergely országos felügyelő úr (akinek egyik felmenője pozsonyi magyar lelkész volt) szép köszöntővel fogadta őket. Ennek a találkozónak is Tankó tanár úr volt a fő szorgalmazója. Megismerték a gyűjteményeket, könyvtárat, levéltárat, sikerült bemutatni az ev. egyház háromnyelvűségét, s hogy saját múltjában őrzi a három kultúra összekapcsolódását. Ezért is fontos, hogy pl. az új lőcsei lelkésznővel jó kapcsolatok alakuljanak ki.

Cz.M elmondta még, hogy előző nap felkérésre Bruckner Győző kiadatlan kéziratáról tartott előadást. A kézirat tárgya a szepesi evangéliusok 18. századi története.

Albertné Görgey Zsuzsanna, a Görgey-kör alelnöke beszélt a család hivatásáról és Görgey Artúr megítélésének változásáról (gyerekkorukban az iskolában „árulóknak” nevezte a Görgeyeket a tanár).

A Görgey család 1085 óta él a Kárpátmedecében, 950 éves története városalapításokról (Görgő és Toporc, majd további 12) menedékvárosokról, harcos életvédelemről, életmentésről szól. Ebbe a családi hivatásba illik bele Görgei Artúr fegyverletétele is, amivel 28 500 fiatal magyar honvéd életét mentette meg.

30 éve alakult meg a Görgey-kör. Alapítói Katona Tamás történész, Görgey István, Zsuzsa édesapja, aki akkor még élt, és Görgey Tibor, édesapjának öccse. A társaság célja a Görgey nemzetség történetének feltárása, 950 éves jelenlétének tudatosítása, és az egész családot sújtó árulói bélyeg megszüntetése. „Az igaz úgy örökre veszve nem marad” – ezek voltak Görgei Artúr búcsúszavai. Görgei Artúr jelleme motiválja a családot is, tehetséges és sikeres hadvezér volt, jó megfontolásból letette a fegyvert, fiatalon vonult ifjú feleségével húsz évre száműzetésbe, a harcos belső erő, a kitartás hazahozta. A történelmi családok sorsa nem a körülményeken múlik, „itt vagyunk töretlen belső erővel”, a vagyonfosztás, a csúfolódás, folyamatos megszégyenítés, a hátratétel ellenére kitartó szorgalommal és hittel teszik a dolgukat. Zsuzsa magzatmentő alapítványt is vezet.

Cz.M.: A Görgey és Berzeviczy családok a legősibb szepességi családok közé tartoznak. A Görgeyek a 13. század közepétől a szepesi alispánok sorát adták, szilárdan álltak a nemzeti és protestáns ügy mellett, Tökölyt, Rákóczit támogatták. Nem véletlen, hogy Görgey birtokon, Görgőn és Toporcon jelölték ki a két artikuláris templomot. A toporci kastélynak megindult a helyrehozatala.

Az 1848-as szabadságharc 175.évfordulója jövőre lesz, ami alkalmat ad magyar honvédség történetének megismertetésére.

Szepesházi Imre a sárosi körről beszél, Eperjesen van háza, Bánó Attila és Kuthy Áron is részt vesznek a körben. Facebook-csoportjuk is van. Márciusban Eperjesen felavatták a költői verseny felújított emlékoszlopát, Orosz Örs könyvében olvasható, a Caraffa emlékmű sorsa és a girálti emlékmű sorsa ugyancsak. A vörösalmai csata emlékműve - csonkaoszlop koszorúval - júniusban eredeti helyén lesz felállítva. A helyi szlovákok őrízték meg, rejtették el, Örsék megtalálták. Megjelent az Eperjesi tükör, az egyetem magyar nyelvű kiadványa.

Missura Tibor ny. lelkész, aki a napokban töltötte be a 90. életévét, felmenőjét, ükapját, a Loisch-családbeli evangélikus tanítót kutatja. Elmesélte, hogy 6 évesen Késmárkon német iskolában kezdte az általánost, és előbb tanult meg gót betűkkel írni, mint magyarul. Ennek később nagy jelentősége volt az életében, mert a gót írást nehéz olvasni. Megbízást kapott a teológiai könyvtár rendezésével. Luther munkáinak mintegy 60 kötetét foghatta a kezébe. Beszámolt, hogy a II.világháború alatt a késmárki nagyszülőkhöz menekültek, majd a család Tátralomnicon húzta meg magát. Elmesélte, hogy mikor átvonult a front, hogy ment le édesanyja sível a késmárki kórházban lévő nagypapát meglátogatni, hogyan segítette át hite és elszántsága a visszavonuló németek aknazárján.

Cz.M. Kováts Judit dokumentumregényeiről szól. Legutóbb a Tátra gyermekei c. jelent meg, ez már a negyedik.

Berzeviczy Klára beszámol Lám Frigyes cipszer költő és tudós Zipser Leute – Cipszerek – c. regényének szövegkiadásáról, amely németül jelent meg Klára előszavával és jegyzeteivel, és csak Németországban kapható. Gótbetűs kézírásban maradt fenn az 1920 előtt játszódó késmárki történet, tele feszültséggel, polgármester választás, szerelem szálai mellett leírja a tanárok küzdelmét a késmárki lyceum védelmében.

Cz.M. méltatja Lám Frigyest, beszél Jókaival való barátságáról. Közli, hogy az evangélikus levéltárban sikerült egy példányt szerezni a német kiadásból.

 

Végül megérkeztek a komáromi vendégek: Orosz Örs, szlovákiai magyar közéleti ember, Nyitra megyei képviselő, a Sine Metu (Félelem nélkül) PT alapító elnöke, Gombaszög főszervezője, valamint munkatársa, Duba Réka, aki a bemutatásra kerülő könyv szerkesztője.

Orosz Örs már 2018-ban meglátogatott bennünket szepesi estünkön, erre többször hivatkozott is. Szoborsorsaink c. könyvét mutatta be (amelyet a helyszínen meg is lehetett venni). Elmesélte, hogy többszöri próbálkozás után hogyan találták meg a lőcsei honvédszobor maradványait a lőcsei múzeum raktárában, miközben Faragó (Neuschl) József Tompa Mihály szobrát keresték, és hogyan fogadták meg akkor a lőcsei éjszakában, amikor 98 év után a fejet a torzóra illesztették, hogy ezt a szobrot újra fogják önteni, és fel fogják állítani. Ezután látogatott meg bennünket. Tőlünk kapta a motivációt, hogy ezzel a gondolattal nincs egyedül, ezzel érdemes foglalkozni, a tőlünk kapott támogatással kezdett neki ennek a nem egyszerű munkának, amiért ismételten nagy-nagy köszönetet mondott. Ugyanis ez egy aranyozott öntöttvas szobor volt, ilyen nincs még egy a Kárpát-medencében (csak valahol Párizsban), és az első hazafias indíttatású köztéri szobor, ráadásul a dicső Branyiszkói csatának állított emléket, ahol vállvetve együtt harcoltak a zólyomi szlovákok, magyarok és a szepességi németek, tehát egy jelentős emlékmű volt. Amikor ledöntötték, másnap a lőcseiek a szózatot énekelték, összekapaszkodva, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Örsék megszerezték a makettet, kölcsönkapták a torzót mintavétel végett, és végül Éliás Ádám kassai szobrászművész újraalkotta a szobrot. Ez a könyvben a képeken nyomonkövethető. Végül megvolt a gipszpozitív, akadtak támogatók, pl. a magyar külügy, de a V4 országokban 12 öntőde egyike sem vállalta a több mint kéttonnás szobor kiöntését. Csodával határos módon ez is megoldódott. A 78 éves Balázs Béla öntőmester „gyönyörű projekt”-nek nevezve elvállalta közeli, kuntapolcai ipari öntődéjében. A süttői fehérmészkő talapzatot Dunamocsról kapták. Felajánlották Lőcse városának, de a képviselőtestület egyelőre nem járult hozzá, így ideiglenesen a gombaszögi pálos kolostor kertjében lett felállítva. Ez a Sine Metu alapítvány telephelye, melyet szintén magyar segítséggel vásároltak meg. A Sine Metu a cserkészet után a második legnagyobb ifjusági mozgalom, 350 önkéntessel dolgoznak. aktívak az emlékezetpolitikában. Nyolc ásatást folytatnak Árpád-kori emlékek után kutatva a legkorszerűbb georadar eszközeik segítségével. Rendezvényeik összlátogatottsága eléri a 30 ezer főt.

Orosz Örs elmondta, mennyi segítséget kapott Novotná asszonytól, a lőcsei múzeum igazgatónőjétől, aki beleállt a feladatba, feldolgozta a hatalomváltást, kiállítást szervezett a megtalált torzó központba helyezésével a híres városháza termeiben. (Lőcse 1918-Levoča 1919 címmel). Az ő írását is szóról szóra lefordítva beszerkesztette a könyvbe azzal a céllal, hogy megmutassa, hol tart ma a szlovák történelemtudomány progresszívebb oldala. Örs nagyon bízik abban, hogy eljön a „kedvező széljárás”, amikor honvéd Lőcsére kerülhet. Három szóba jöhető helyet említett, de azt is, hogy a budapesti focidrukkerek mennyit ártottak az ügynek.  

A könyvben szereplő kb. 90 emlékmű és emlékhely helyreállításából a Sine Metu már hatot felvállalt. A könyvben le van írva néhány akció, pl. hogyan ásták ki hajnali fél négykor a kassai honvédszobor talapzatának feliratos darabját a Hernád partján („némi betyárkodásra is szükség van a kisebbségi létben, ha magyar ügyünket képviselni akarjuk”).

Sokat tudna még mesélni. Kétórás anyagot állítottak össze könyvbemutató céljára, egyet a Nemzeti Múzeum dísztermében tartottak már telt ház mellett, de még biztosan jönnek máskor is.

Cz.M.: Nagyon köszönjük a könyvet, és a rövid bemutatót. Olyan eredményekről számolt be Örs, amelyeket innen mi álmodni sem mertünk, hogy egyáltalán előkerül a honvéd szobor kérdése. És lám. Fontos, hogy ők mint felvidéki magyarok, ismerik a helyszínt, a nyelvet, a lélektant is ismerik, kellő pillanatban kellő módon tudnak ott lenni, tudják, mikor lehet előre menni, mikor kell várni. Fontos, hogy a Szepesség ügye, a nyelvhatártól északra eső egykori magyar területek magyar történelmi emlékeinek ügye is bekerül a szlovák-magyar köztudatba, a szlovákiai magyarok múltismeretébe is, ott, ahol az identitás mindennapi kérdés, lét és nemlét kérdése. Említette a késmárki vár előtt felállított Thököly lovasszobrot, ezt sem gondoltuk volna 10 éve. A többnyelvű táblák is megjelentek, tehát van előrehaladás.

Megemlített néhány epizódot korábbi útjairól. Egyik, mikor Milan Choma 2008 őszén a lyceum egyik alsó helyiségében megmutatta a régi, törött Hunfalvy emléktáblát, mely azóta visszakerült a külső falra. Másik esetben Köteles László mutatta meg a titkos branyiszkói emlékművet, egy kopjafát, amit egy szlovák ember ápol, évente lekezeli, és gyűjti is a branyiszkói csata emlékeit. Ez is azt mutatja, hogy talán van remény, de nem kell ajtóstul a házba rohanni. És Sine Metu - félelem nélkül-meg kell tenni a lépéseket.

Orosz Örs kiegészítésképp beszél a roskoványi emlékműről, ami az legelső 1848-as emlékmű volt, 1851-ben állították egy vesztes csata emlékére. Koszorúzott csonkaoszop volt, de még fénykép sem volt róla. Elveszettnek mondták, mert már többen keresték, Esterházy János, majd Szombathy Viktor nemzedéke. A rendszerváltás után már senki nem törődött vele, elveszettnek hitték. Egyszer Örsék elmentek Roskoványba, drónnal keresték 102 évvel ledöntése után. A drón megtalált egy ferdén kiálló oszlopot a kökénybokrok között. Kiderült, hogy a ledöntés másnapján a roskoványi szlovákok felháborodásukban kimentek, és hogy megmentsék az emlékművet, beásták a földbe. A szép történetnek az a vége, hogy fénykép is lett, a lánc is előkerült, és a színszlovák falu elöljárósága egyhangúlag megszavazta, hogy az emlékmű a restaurálás után visszakerüljön az eredeti helyére. Ennek avatása június 17-én lesz, a csata évfordulóján. Tehát vannak jóravaló szlovák partnerek! És vannak csodák!

További tervek:

Dékány István két dokumentum-kisfilmjének megnézésére egy külön alkalmat szánunk (Mánták, ill. Szepesi örökösök).

2023-ben tervezzük a 4. szepességi találkozó megszervezését (Lőcse, Késmárk)

 

Végül közösen elénekeltük a Csitári hegyek alatt c. dalt Marossy Benedek hegedűkíséretével.

Nagy köszönet Avar Gábornak a technikáért, a helyért és a fűtésért.

Felj. Czenthe Miklós, 2022.nov.25.  Kieg. Hollóházy Ildikó, 2022.dec. 7.

Képek



Arcképcsarnok
Jeles személyiségek
Archív felvételek
Sírjegyzékek
Szepesi estek
Szepességi látogatások


hirdetés helye


 

Szepesi Ház /
Zipser Haus /
Spišsky Dom