Lőcseiek a Tátráért.
Előadás Astrid Kostelniková tanulmánya alapján.
Elhangzott 2014. ápr. 25-én Érden a Magyar Földrajzi Múzeum - A Tátra kincsei c. rendezvényén.
Lőcseiek a Tátráért.
Előadás Astrid Kostelniková tanulmánya alapján.
Elhangzott 2014. ápr. 25-én Érden a Magyar Földrajzi Múzeum - A Tátra kincsei c. rendezvényén.
Szeretettel köszöntöm a kedves megjelent vendégeket.
Astrid Kostelniková üdvözletét is hozom, aki azt üzeni, hogy akinek kedves a Tátra és kedves a Szepesség, az Lőcsén is szívesen látott vendég.
A lőcsei evangélikus temető valamikor a Felvidék legszebb temetője volt. A legrégebbi síremlékek már nincsenek meg, maradványaik nem azonosíthatók. A 19. század klasszicista és empire sírkövei dominálnak. A német és magyar lakosság elvándorlásával a temető pusztulásnak indult.
1958-ban megszűnt itt a temetkezés. A művészien faragott sírkövek között gyerekek fociztak, vandálok randalíroztak. A temető szomorú sorsán leglelkesebben Astrid Kostelniková próbál segíteni. Kiharcolta, hogy zárni lehessen, és elérte, hogy műemléki védettséget kapjon. Áldozatkészségének köszönhető, hogy megjelent ez a könyvecske, és a leszármazottak segítséget kapnak őseik sírjának megtalálásához.
Astrid Kostelniková ma már nem egészen egyedül küzd a temető megmentéséért. A leszármazottak keresik egymást egy honlap segítségével és meg is találják egymást virtuális baráti kör formájában.
Honlapunk címe: www.locseitemeto.eoldal.hu
Most azokról a lőcseiekről ejtünk néhány szót, akik a Tátra megismerésére és a turisztika fejlesztésére törekedtek és abban hasznosan, máig hatóan közreműködtek és temetőnkben nyugszanak.
Genersich Sámuel 1768-1844 (VIII./79) városi orvos Lőcsén. Kitűnő ismerője volt a Szepes megyei és különösen a tátrai flórának. 950 fajta növényt jegyzett fel, és a ritkaságokból 588 növényt írt le. (A Nagy-tarpataki völgyben lévő Hosszú-tó német neve Genersich See)
Fabriczy János 1800-1865 (IX./9) földmérő. Nagy szerepe volt utak építésében, vízfolyások szabályozásában, műtárgyak építésében a Szepességen. J.Pazárral megrajzolta a Poprád folyó térképét és elkészítette a Szepesség térképét. Tanulmányozta a tátrai természetet. Városi és szaklapokban közölt cikkeket.
A Magyarországi Kárpát Egyesület alapító tagjai közt volt Fridrich David Fuchs 1799-1874 (I./27) geodéta és vállalkozó Tudományosan foglalkozott az erdőgazdasággal. A tátrai természet-védelem előfutára volt, főképpen a mormoták és zergék védelmét szorgalmazta.
Görgey Gusztáv 1816-1882 (IV./98) megyei közgazdász, 1869-ben aktív részt vállalt a Szepesi Hitel- és Iparbank, kitűnő szepességi pénzintézet – megalapításában Lőcsén. Támogatta a tátrai turista- és idegenforgalmat. 1873-tól (megalapításától) a Magyarországi Kárpát Egyesület elnöke.
Hoepfner Gusztáv 1833-1900 (II./81-84) közgazdász, szerkesztő. A Szepesség kinevezett gazdasági szakértője, gazdasági és a szepességi régióval foglalkozó cikkek szerzője. A Magyarországi Kárpát Egyesület tagjaként támogatta a Magas-Tátrába irányuló turisztikát és az idegenforgalmat.
Dénes Ferenc 1845-1934 (I./136-137) földrajzi szaktudós, középiskolai tanár, turisztikai szervező. Tanári munkássága mellett propagálta és szervezte a turisztikát a Magas Tátrába. Ő maga is megvalósított néhány elsőmászást. Írt néhány turistakalauzt és turistatérképet szerkesztett. Az MKE társalapítója. Több mint 100 cikket jelentetett meg tátrai problémákról. 1922-től a Tátrai Meteorológiai Állomás vezetője Tatranské Poliankán. Az ő nevét viseli a Magas Tátrában a Dénes csúcs (2438m).
Prihradny Oszkár 1848-1925 V./119 Az MKE számvizsgáló bizottságának tagja
Dr. Róth Samu 1851-1889 (IV./83-85) professzor, később a lőcsei reáliskola igazgatója. Geológiai szempontból vizsgálta a Magas Tátrát, főleg a gleccsereket, a gránitot és a barlangokat kutatta. 17 barlangot fedezett fel és vizsgált át. Az MKE tagja, 1884-től haláláig ügyvivő alelnöke.
II. Hoepfner Gusztáv 1872-1932 (II./148) 1902-től a Szepesi Hitelbank igazgatója Lőcsén. Kezdeményezte a téli szezon bevezetését a tátrai hotelokban és turistaközpontokban, reprezentatív hotelek építését testvérének, Guidónak tervei alapján. Egyik kezdeményezője volt a tátrai villamos és az Ótátrafüredről a Tarajkára vivő földfelszíni felvonó (sikló) építésének
Anton Müller 1848-1932 (230-235) építész. Sok épületet épített a Magas-Tátrában is, és ő építette a lőcsei temető kis templomát is.
Végezetül megemlítem, hogy a jelenlegi nyomorúságos helyzeten nagyon nehéz változtatni. Pénz kell hozzá és akarat. A németországi Messerschmidt alapítvány, majd a Genersich alapítvány jóvoltából sikerült néhány síremléket helyreállítani. A 2010. májusi viharkár után a Magyarországi Evangélikus Egyház segített eltüntetni a pusztítás nyomait. Családi kezdeményezések is voltak. Mindannyiuknak köszönet jár.
Várunk minden érdeklődőt – és Tátrába látogatót - honlapunkon és a helyszínen, a lőcsei evangélikus temetőben.
Hollóházy Ildikó
Arcképcsarnok
Jeles személyiségek
Visszaemlékezések, archív felvételek
Emlékhelyek és sírjegyzékek
Szepesi estek és hazai események
Szepességi látogatások
hirdetés helye