'48-as síremlékek a lőcsei evangélikus temetőben

2020.11.02.

Címke: Görgei , Görgey , Soltz , Fabriczy , Záborszky , Maléter , Kováts , Dapsy , Cornides , Berthelmann , Édeskuti , Juhos , Keill , Szépréthy , Görföl , Branyiszkó , Szepesváralja

Kegyelettel emlékezünk 1848/49-es honvédtisztjeinkre

Nemzeti áldozathozatal és sorsvállalás Szepesben. 
Gondolatok az okt.6-i nemzeti gyásznap alkalmából 

Czenthe Miklós írása (2011. okt. 6.)


Kegyelettel emlékezünk 1948/49-es honvédtisztjeinkre:

Berthelmann Henrik 5. sz. 149. ;
Dapsy Eduárd 8.sz. 110;  
Édeskuti Szilárd 1.sz. 11-22.;
Fabriczy János 9.sz. 9. ; 
Görgey Gusztáv 2.sz. 199;  
Juhos János Gyula 3sz. 220,
Keill Antal 4. sz. 77;  
Kováts Viktor 7. sz. 24.; 
Maléter Jenő 4.sz. 49-50.;
Soltz József 9.sz. 160-161;  
Szépréthy Ottó 9.sz. 164-165.;
Záborszky Imre 2.sz. 44;

SOLTZ JÓZSEF Magy. Kir. honvédszázados 1813-1873 sírverse:
A haza harcaiban küzdött / menekülve bejárta / Washington földjén a szabad államokat. /
Visszakerült késöbb a honvágy szárnyán és még / Látta szabadságunk hajnala fényjeleit. /
S várva a Naphasadást, szomorun nyugalomra lehajlott / E zöld hantok alá: 
Béke lebegje körül!

 

Nemzeti áldozathozatal és sorsvállalás Szepesben. 
Gondolatok az okt.6-i nemzeti gyásznap alkalmából

A nemzeti és állami gyásznap kiterjesztett értelemben Szepes megyére is tartalmazhat tanulságokat. Hiszen a magyar állam és nemzet védelmében itt is voltak áldozatok. Olyan példamutató személyek, akik éppen megbízatásuk vagy hivatástudatuk folytán, kötelességteljesítés miatt vesztették életüket, vagy szenvedtek jelentős hátrányt, vagyonvesztést, elnyomorodást, hátratételt. A fogalom kiterjesztése miatt persze folyamatosan bővülő listát lehet vezetni. Fontos is azokat összegyűjteni, akik e listára felkerülhetnek, mert sokszor már csak a családi emlékezet tud róluk. Jó lenne róluk megemlékezni, őket nevesíteni és sorsuk kiállásuk felett tisztelegni. 
 Régmúltba is visszatérhetünk: A tatárjáráskor a lándzsások, a magyar határőrök szenvedtek veszteséget a tatároktól, a Menedékkőre visszavonulva védekeztek a hódítók ellen. A nemzeti függetlenségi szabadságharcok idején a szepesi születésű Thököly Imre fejedelem már gyerekkorában, majd a török szabadságharcának lehanyatlása miatt került bújdosó-létbe, amit következetesen vállalt. A Rákóczi szabadságharc végén idején Görgey János alispán Szepesvárát bátran védte a császáriaktól, ezért családja a szabadságharc bukása után birtokai jórészétől megfosztatott, anyagilag hátrányt szenvedve, katonadinasztiává vált, mert csak ebből tudta fenntartani társadalmi állását. 
Az 1848-49-es szabadságharc Görgei-féle felső-magyarországi hadjáratának egyik legnevesebb csatája, a hősies branyiszkói diadal Szepes területén történt, ahol nagy vérveszteség árán sikerült legyőzni a császáriakat.

Jelképek is sérültek: Lőcse főteréről elkerült a branyiszkói hősi csatára emlékeztető, Faragó József által alkotott honvédszobor, máig sem tudni hol van. De a branyiszkói hegyről, a csata helyéről is elkerült az emlékmű. A szepesváraljai temetőben levő honvédemlékmű feliratát utólag kegyeletsértően megváltoztatták („Azok emlékére, akik idegen érdekekért haltak meg”). A megmaradt iglói, szepesszombati, lőcsei főtéri, temetőbeli honvédfeliratok ezért különösen fontosak. Sajnálatos, hogy a toporci Görgey-kastély, Görgey Artúr legendás hadvezér szülőhelye immár végromlásra felé halad, nagy művészeti és építészeti érték tűnik el szemünk láttára. 
1918 végén Trencsénkutasnál az egyik legősibb szepesi nemzetség, a Görgeyek két hős leszármazottja szállt szembe magyar Leónidászként maroknyi csapatuk élén a beözönlő tengernyi cseh legionáriussal, és vesztették életüket. A késmárki tanárok és értelmiségiek, mikor meggyőződtek, hogy Szepes Magyarországtól elszakíttatik, kísérletet tettek a Szepesi Köztársaság kikiáltására, ebben Bruckner Károly líceumi ig. is szerepet játszott. A trianoni összeomlás után sokan kényszerültek hazájukat elhagyni, mert nem voltak hajlandóak hazaszeretettől hajtva letenni az új államra az esküt, ezért tisztségüktől, javaiktól megfosztattak: pl. Bruckner Győző igló gimn.tanár került így Miskolcra, vagonlakásra kényszerülve egy ideig. Volt, akit a csehszlovák hatóságok elfogtak, később került szabadlábra. Illgenn Antal lőcsei evang. lelkész kényszerült állomáshelyét elhagyni, Magyarországon anyagilag hátrányban élte le maradék életét. Szepes vármegye magasabb és alacsonyabb tisztségviselői, szolgabírái, a magyar állam alkalmazottai szenvedhettek hátrányt ezekben az időkben.  
A két világháború közt is számos kiállás és áldozathozatal történt a Szepességen a nemzeti és cipszer ügyért. Kőszeghy Elemér művészettörténészt, a lőcsei múzeum igazgatóját a 30-as években kényszerítették a Szepesség elhagyására. Sokan, a Greschik-család is ekkor hagyta el szepesi otthonát. Andor Nitsch hunfalvi földbirtokos és elvbarátai a cipszernémet párt vezetői mindvégig kiálltak a magyarsággal való együttműködés mellett (Szentiványi József Magyar Nemzeti Pártjával indultak együtt), amiért 1938-39-ben a hitleri fordulat miatt háttérbe szorították őket, pártjukat megszüntették, lapjukat nem adhatták ki. Andor Nitsch nem menekült el a 45-ben, továbbra is szülőföldjén élt tovább. 
Az 1944-45-ös front közeledtével, a háborús cselekmények miatt a 8 évszázados ittlét után a cipszereket kényszer-evakuálják, el kell hagyniuk szülőföldjüket. A menekülés számos áldozattal jár. Legismertebb  az 1945-ös prerovi tragédia, mikor több, mint száz dobsinai és szepesi németet gyilkolnak le katonák egy morvaországi vasútállomás közelében, mikor hazaigyekeztek szülőföldjükre. Rájuk a dobsinai temetőben emlékkő utal. 
1945-ben sok magyar és német lakos áldozatul esett a nemzeti bosszúnak: a „Csurma” (azaz börtön)-házba zárva lettek bezárva, kirabolva, Szibériába hurcolva olyanok, akiknek legtöbbször sem nevét, sem létszámát, sem sorsát nem ismerjük, mert máig tabu kíséri sorsukat. A német párt vezetőjét agyonlőtték, Niederland ügyvédet szégyenketrecbe zárták, Koller Irént, a Magyar Párt képviselőjét népbíróság elé állították, szerencsére egy szlovákra fordított dalra hivatkozva felmentették. A magyar és német polgárok vagyonát, házát, minden értékét elrabolták, elkobozták, megsemmisítették, magukat földönfutókká tették, vagy évtizedekig megtűrt életet élhettek. Ők is a magyar nemzet ügyének nemhivatalos, de mégis sorsukban vállalt védői és jelképei voltak, hiszen hátrány és szomorú sors éppen a magyarsághoz való tartozásuk miatt érte őket.
Eszünkbe juthat a neves lőcsei származású családból való - lőcsei előnevű ! - Zsedényi Béla 1944-45-ben az államfői jogkör első gyakorlója esete, aki bátor kiállásáért Rákosi börtönében végezte az 50-es években. megemlítendő, hogy Fekete-Nagy Antal a Szepesség történetében alapvető művet alkotó történészt 1945 után háttérbe szorították, Budapestről kitiltották. 
Tisztelet mindazoknak, akik utolsó mohikánként, a fokozatosan eltűnő magyarság és cipszerség részéről szepesi szülőföldjükön maradva életükkel, munkásságukkal képviselik, védik a magyar nemzeti ügyet és kultúrát. Fontos munkájukra, életükre, emlékükre odafigyelni. Bornemissza István poprádi ügyvéd négy kötetben írta meg családja, nemesi osztálya háború utáni nehéz sorsát. Czóbel Margit élete végéig ragaszkodott a nagyőri kastélyhoz, ősei dicső hajlékához, nem hagyta el. Életművének, írásos hagyatékának feldolgozása jelenleg folyik. A kevésbé ismertekre és még élőkre, akik ma is folytatják e munkát, rájuk is gondoljunk tisztelettel. 
Fontos azokat is megemlíteni, akik pl. Szepességen kívül, pl. Magyarországon álltak helyt: Cornides István fizikus, 56-os, a nyitrai magyar főiskola önzetlen tanára, a Rákóczi Szövetség alapító tagja, a Kettős Járom Alatt amerikai felvidéki újságban Megyeri Tamás néven írt a Szepességről. Bernhardt Béla batizfalvi származású, Ausztráliában majd az Egyesült Államokban működő magyar evangélikus lelkész, esperes, a magyar cserkészmozgalom kiépítésében, a magyarnyelvű egyházi élet fenntartásában munkálkodik. 
Budapest, 2011.okt.6., Czenthe Miklós

Irodalom: 1848/49-es szabadságharc emlékei a mai Szlovákiában: „Hol sírjaik domborulnak”, összeállította Görföl Jenő, Kovács László, 2003 (benne az iglói és a  branyiszkói csatára való emlékezés, a szepesi 48-as sírok fényképes katalógusa, köztük a lőcsei és szepesszombati honvédsírok). 
http://mek.niif.hu/03300/03330/03330.pdf

Képek


Lőcsei honvédszobor, 1914 Szepesváraljai temető 2015. szept Szepesváraljai temető 2015. szept

Arcképcsarnok
Jeles személyiségek
Visszaemlékezések, archív felvételek
Emlékhelyek és sírjegyzékek
Szepesi estek és hazai események
Szepességi látogatások


hirdetés helye


 

Szepesi Ház /
Zipser Haus /
Spišsky Dom