Spillenberg Sámuel (1573-1654), az ipartelepítő

 I. rész.  TEPLIC papírmalom alapítója: Spillenberg Sámuel lőcsei orvosdoktor

Spillenberg Sámuel (Szepesolaszi, 1573-1654., Lőcse) lőcsei orvos magánszemélyként ötödikként alapított Magyarországon papírmalmot. (1)

Spillenberg Dávid evangélikus lelkész fia, Spillenberg Sámuel 1573-ban született Szepesolasziban (Wallendorf).  (2)

E szász gyökerű család eredeti származási helye a különböző hivatkozásokra tekintettel nagy valószínűséggel a vesztfáliai Teutoburgi-erdő (Teutoburger Wald) és Münster városának vidékére tehető. Az 1540-es években telepedtek le Lőcsén. (3)

Spillenberg Sámuel a lőcsei iskolában kezdte meg tanulmányait. (4) Már a lőcsei iskolában kitűnt kivételes szellemi képességeivel, így további tanulmányait a városi tanács anyagi támogatásával protestáns egyetemeken (Wittenberg, Görlitz, Bázel) folytathatta 1592-1597 között. A „Thurzó Alapítvány” adta lehetőséggel élve Lőcse város költségén tanult a külföldi egyetemeken. Ezt az tette lehetővé, hogy Thurzó Elek kincstartó az 1543-as végrendeletében tízezer forintos alapítványt hagyott Lőcsére, amely összeg a Körmöcbányán lévő kamarához került: az évi nyolcszáz forintos kamatot Lőcse iskolai célokra fordította. (5)

1596 őszén Bázelbe ment az egyetem orvosi karára: itt avatták orvosdoktorrá 1598. január 26-án. (6)

1597-ben adta ki a „Theses de Morbo Hungarico” címet viselő orvostani értekezését. (7)

Értékes orvostörténeti alkotás: ez a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár gyűjteményének legkorábbi orvosi disszertációja. (8)

Közéleti szereplését, hírnevét az is jól tükrözi, hogy 1605-ben Lőcse város szenátorává választották megyei orvosi tiszte mellé (egyébként ő volt Szepes vármegye első választott megyei orvosa). (9)

1610-ben gróf Thurzó György nádor főorvosaként tevékenykedett. (10)

1614-ben Bethlen Gábor fejedelem az udvari orvosává nevezte ki. (11)

1619 márciusában orvosi konzíliumra hívták Bécsbe II. (Habsburg) Mátyás súlyos betegsége gyógyítására. (12)

II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet is többször kezelte. (13)

Korának legnevesebb orvosa volt, ám e doktor emlékét mégis valójában egy ipartörténeti tette őrzi a ma napig is.
 

II. rész. TEPLIC papírmalom (1613-1885)

A nemzetközi és a magyar szakirodalom is egyértelműen azt igazolja, hogy 1613-ban már megvalósult Szepestapolcán (Szepes vármegyében) a papírmalom alapítása az orvos ipartelepítő tevékenysége révén. Megítélésem szerint ez a magánalapítás Lőcse városának hozzájárulásával indulhatott meg, ám talán éppen a sikeres működése okán indokolt lehetett külön királyi privilégiumot is nyerni a működtetésére.

Okirati szinten ebből a szempontból igen lényeges az alábbi eredeti dokumentum. 1615. október 2-án kelt az a papírmalom létrehozását (Lőcse városának ugyancsak e tárgyban ez év január 2-án kiadott engedélyét) átíró királyi szabadalom, mely engedélyezte Spillenberg Sámuel számára a Lőcséhez tartozó Teplic völgyben a régi gabonamalom átalakításával papírmalom létrehozását, és ellentételezésként évi 40 forint fizetésére kötelezte a doktort a kincstár részére. E királyi engedély meghagyta Lőcse városának, hogy az első alkalommal megszabott bért a jövőben semmi szín alatt se emelhesse, és a város tartozott a folyamodót és örököseit mások esetleges zaklatásaitól megvédeni; sőt, azt is kimondta az engedély, hogy a Felvidéken 40 éven belül senki más ilyen jogosítványhoz ne juthasson. (1)

Ez utóbbi előírás nem valósult meg, hiszen Bazinban 1620-ban, Felkán pedig 1633 előtt létesült papírmalom.

Az orvosdoktor tehát 40 forint évi díj megfizetése mellett kizárólagos jogot kapott a királytól papíros előállítására. (2)

Az orvosdoktor a papírmalmát az egykor a Tapolca-patak mellett állott, de elpusztult gabonaőrlő malom helyén létesítette. A télen sem befagyó, tiszta vizű patak tette alkalmassá a helyet a virágzó vállalkozás létrehozására.

Megbecsült orvosként olyan ipartelepnek volt megteremtője, melyet kiválóan működtetett: a gazdaságilag sikeres TEPLIC jó minőségű papírt állított elő. A lőcsei Brewer-nyomda Spillenberg Sámuel orvosdoktor papírmalmától vette az alapanyagot. (3)

Spillenberg Sámuel egyik leánya, Margaréta 1630-ban a lőcsei Brewer Lőrinc (második) felesége lett: nyilvánvalóan ez is közrehatott abban, hogy a lőcsei Brewer-nyomda is e papírmalom termékeit használta alapanyagként a nevezetes „Lőcsei kalendárium” és egyéb híres kiadványai nyomtatása során is. (4)

TEPLIC termékeit Kassán és Bártfán is örömmel vásárolták, de szállított papírt a szomszéd megyékbe, sőt a XVII. században még Debrecenbe is. (5)

1646-ban a Lőcsei Krónika a város jövedelemforrásai között a 48. pontban említette a papírmalmot, mint a város egyik jövedelemforrását, ami jól mutatta a híres orvos és filozófus üzleti érzékét. (6) Az általa készített papírt előbb Lőcse városa, később pedig a Spillenberg-család címeréből szerkesztett vízjellel látta el az alapító lőcsei orvosdoktor. (7)

A Spillenberg-család 1615. évi címeres nemeslevelén egyenesen álló, csücskös talpú, arany keretű címerpajzs fekete udvarában jobbra fordult, kitátott szájából piros nyelvét kiöltő, mellső lábait előre nyújtó, hátsó lábain ágaskodó kettősfarkú aranyoroszlán díszlik, aminek nyakára tekeredő (az oroszlán feje felett szintén jobbra fordult, piros nyelvét kiöltő) aranykoronát viselő zöld kígyó található.

A címerpajzs felső peremének közepén elhelyezett pántos sisak heraldikai koronájából, sisakdíszként a pajzs mezőjében lévő (törzsétől hasonló) kettősfarkú aranyoroszlán, nyakán zöld kígyóval emelkedik. A pajzstakarók arany-feketék. (8)

E címeradományozás az orvosdoktor részére a két címerállat együttes alkalmazásával, a rettenthetetlen bátorsággal párosuló kimagasló szellemi teljesítmény jelképeként egyedülállónak minősíthető a magyar címerábrázolásokat illetően.

Utóbb a papír vízjele a hármas halomból kiemelkedő kettős kereszt volt, melyre kétfelől oroszlánok ágaskodnak, fölötte pedig kilencágú korona volt látható. (9)

1697-től a Spillenberg-család tulajdonából a kincstár tulajdonába ment át a papírmalom. (10)

1697. augusztus 13-án Bécsben I. Lipót rendeletet adott ki a papírmalom birtokjogának Lőcse városa részére való biztosításáról. (11) Ezt követően TEPLIC nem a Spillenberg-család, hanem Lőcse tulajdonát képezte.

Érdekességként rögzíteném, hogy II. Rákóczi Ferenc nevezetes kancellárja, Ráday Pál az általa szerkesztett „Mercurius Veridicus” („Igazmondó Merkúr”) első két számát 1705-ben a lőcsei Brewer-nyomdában készíttette, TEPLIC papírjára nyomtatva. (12)

1785-től a kincstár működtette a papírmalmot. (13)
 

III. rész. TEPLIC papírmalom jelentősége a kortársak és az utókor megítélésében

A neves orvos által létesített papírmalom működésének igazi jelentőségét Lőcse városa számára jól mutatják hajdani wittenbergi diáktársának, kortársának, Xylander Istvánnak, a Huszonnégy Szepesi Város Papi Közösségének szeniorának („Fraternitas Scepusiensis XXIV Regalium Senior”) a fraternitás anyakönyvébe írt sorok, melyek szerint „az igen híres és kitűnő Spillenberg Sámuel orvosdoktor úr, a Lőcsén, Szepes megyében és másfelé is működő szerencséskezű orvos épített elsőként papírmalmot a lőcsei Teplicen. Adja Isten, hogy a tudománynak ezt a páratlan segítőszerét szülővárosunk és utódaink minél tovább használhassák.” (1)

Az óhaj teljesedett, mivel 1885-ben még létezett ez az 1615-ben létesített papírmalom: Európában egyedül volt képes 270 éven át eredményesen működni.

Szepestapolca a XVI-XVII. században a Szepesség egyik leggazdagabb települése volt, de ötször égett le: 1885-ben a lakóházak nagy részével együtt semmisült meg szeszfőzdéje, gótikus temploma és a nevezetes papírgyár is.

Spillenberg Sámuel papírmalmáról tett említést Simonchicz Ince piarista pap az 1748-ban Nagyváradon megjelentetett („Dissertatio de ortu et progressu litterarum in Hungaria” című) művében. (2) E könyv bevezetőjét egyébként Spillenberg Sámuel orvosdoktor szépunokájának, a nevezetes pesti felvilágosult ügyvédnek, lapszerkesztőnek, hadusfalvi Spilenberg Pálnak (?-1814) a barátja, Miller Jakab Ferdinánd írta.

Vállalkozása sikerét és közismertségét mutatja az a körülmény is, hogy Dessewffy József gróf 1818-ban írott levelében arról tájékoztatta Kazinczy Ferencet, hogy  „A papirosra nézve Cornides azt mondá Windisch Ungarisches Magazinjában, hogy Magyar Országon Szepes vármegyében a Teplitskai volt a legelső papiros malom, 1613-ban felállította Spillenberg Sámuel Lőcsei Doctor.” (3) 

Fényes Elek 1847-ben megjelentetett országot ismertető művében is megírta „Papirosmalom van Tepliczen”; és azt is, hogy Szepes vármegye szepesszombati járásában fekvő „Teplicz, m. v. (mezőváros)  egy szép és termékeny vidéken, a Poprád jobb partján. Papirosmalma 1613”-ban épült meg. (4)

A Vasárnapi Újság az 1861. október 20-án megjelentetett 42. számában Szepes vármegyét ismertetve felemlegette Spillenberg két és fél évszázaddal korábbi papírmalmának alapítását.

Az orvosdoktor alapítása máig hat. Egy méltó utód emlékőrzése révén igazi kuriózumokkal ismerkedhettek meg a látogatók a magyar papírgyártás 500 éves múltját illetően két és fél évvel ezelőtt a XVIII. kerületben: Spilenberg György (1932-2000) hagyatékából több tárgy (pl. az orvosdoktort ábrázoló festményről készített nagy méretű fénykép)  került bemutatásra e tárgykör bemutatása érdekében a „Nyomdatörténeti és papírmerítési működő kiállítás” címet viselő tárlaton a Pestszentimrei Közösségi Házban 2007 február-márciusában.

Az orvos testvére, idősebb Spillenberg János (1594-1652) kassai festőművész 1638-ban készítette el Spillenberg Sámuel olaj, vászon portréját: ezen eredeti festmény is látható volt a „Reneszánsz év 2008” keretében megnyílt nagysikerű tárlaton a Magyar Nemzeti Galériában. A festmény 65 éves korában ábrázolja a lőcsei orvosdoktort, feltüntetve a születési évét, valamint az 1615. október 20-án Prágában kapott nemesi címerét is.  Határozott arcú, értelmes tekintetű férfit ábrázol a műalkotás, aki a jobb kezében egy vörös rózsát tart. A testét német köpeny takarja, a nyakánál fehér gallér húzódik. Az eredetileg barokk stílusú, sötét tónusú 102 cm magas szögletes képet később vághatták ovális alakúra. (5)

Idősebb Spillenberg János kassai képíró személye azonban egyéb ok miatt is fontos: az általa a Csermely-völgyben (a Csermely-patak mellett) megépített salétrommalmot átalakította, és itt 1640-ben papírmalmot létesített, majd működtetett.  (6)

KASSA (Abaúj vármegye) 1896-ban még üzemelt: a XX. század közepéig ez az épület üdülő-vendéglőként működött. (7)

A vér nem válik vízzé: az orvos több, kései leszármazottja, a Lőtsey Spielenberg nevet használva a XVIII-XIX. századi Erdélyben (Kolozsvár, Nagyenyed, Marosvásárhely) nyomdászati tevékenységgel, könyvkötéssel, könyvkereskedelemmel, lapkiadással foglalkozott.

Értékelve a fenti tényeket fontos rögzíteni, hogy páratlanul hosszú ideig volt képes eredményesen működni, a közművelődést szolgálni TEPLIC. Századok múltán is felemlegették Spillenberg Sámuel orvosdoktor papírmalom alapítási tettét: TEPLIC rendkívül fényes ipartörténeti érték a magyar papír történetében.

Köszönetnyilvánítás
Köszönetemet fejezem ki  Pelbárt Jenőnek a cikk megírásához nyújtott értékes támogató gondolataiért és a digitalizált teplici vízjelekért.

Fényképek: a szerző nagybátyja, hadusfalvi Spilenberg György (1932-2000) hagyatékából.

Forrásjegyzék

I. rész. TEPLIC papírmalom alapítója: Spillenberg Sámuel lőcsei orvosdoktor

(1) Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900.  Bp., 1963. 86. o.

(2) Weszprémi István: Succincta medicorum Hungariae et Transylvaniae biographia. Lipcse, 1774.; Bécs, 1787.  I. kötet; (reprint) Első száz. Budapest, 1960. 338. o.

(3) Adalékok az Erdélyben tevékenykedő Lőcsei Spielenberg-család kulturális szerepéhez (családfa ábrázolással). In.: A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 1.  Szerkesztette Szarvas Márta. Debrecen, 2006. 143. o.

Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század). Szerkesztette Mikó Árpád és Verő Mária. Bp., 2008. 276. o.

(4) Próder István-Fábián Éva-Vargáné Nyári Katalin: Tanulmányok és alkotások a Magyar Vegyészeti Múzeum gyűjteményeiben. In.: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Prof. Dr. Pungor Ernő tiszteletére. Szerkesztette dr. Vámos Éva- dr. Vámosné Vigyázó Lilly. Bp., 2001. 168. o.

(5) Fraknói Vilmos: Hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Bp. 1873. 122. o.; Horányi, Alexius: Memoria Hungarorum et Provincialum scriptis editis notorum. III. kötet Pozsony, 1777. 292-293. o.

(6) Fontes Rerum Scholasticarum. II/1. Szerkeszti Keserű Bálint. Lőcsei stipendiánsok és literátusok. 1. Sajtó alá rendezte Katona Tünde és Latzkovits Miklós. Szeged, 1990. 207. o.

(7) Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század).  Szerkesztette Mikó Árpád és Verő Mária. Bp., 2008. 276. o.

(8) Hóman Bálint: A forráskutatás és forráskritika története. Bp., 1925. 84. o.

(9) Bal Jeromos - Förstner Jenő - Kauffmann Aurél szerkesztésében Hain Gáspár: Lőcsei krónika. Lőcse, 1910-13.  378. o.

(10) Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza Első száz fordította Kővári Aladár Bp., 1960. (reprint) 341. o.

 (11) Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza Első száz. fordította Kővári Aladár Bp., 1960. (reprint) 341. o.

(12) Szepesmegyei Történelmi Társulat Évkönyve szerkesztette dr. Demkó Kálmán - Dr. Hajnóczy R. József. Lőcse, 1889. 88-89. o.

(13) Dr. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. III. kötet Bp., 1995. (reprint) 327. o.
 

II. rész. TEPLIC papírmalom (1613-1885)  

(1) Magyar Országos Levéltár 37.220 filmtári doboz. A 57. Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regii. Királyi Könyvek 6. kötet 550-553. o.; Sarlay Soma: A Spillenberg-család őse. In.: Magyar Családtörténeti Szemle. Szerkesztette Baán Kálmán. 1942. januári szám 17. o.;

Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900.  Bp., 1963. 62. o.

(2) Szepes megyei Történelmi Társulat évkönyve. Szerkesztette dr. Demkó Kálmán - Dr. Hajnóczy R. József. Lőcse, 1889. 88-89. o.

(3) Beliczay Angéla: Hol jelent meg az Ébresztő Kakasszó?. In.: Ráday Pál emlékkönyv. Szerkesztette Esze Tamás. Bp., 1980. 148. o.

(4) V. Ecsedy Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473-1800.   Budapest, 1999. 94. o.

(5) Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900.  Bp., 1963. 221. o.

(6) Bal Jeromos - Förstner Jenő - Kauffmann Aurél szerkesztésében Hain Gáspár: Lőcsei krónika. Lőcse, 1910-13.  226. o.

(7) Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900.  Bp., 1963. 221. o.

(8) Adalékok az Erdélyben tevékenykedő Lőcsei Spielenberg-család kulturális szerepéhez (családfa ábrázolással). In.: A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 1.  Szerkesztette Szarvas Márta. Debrecen, 2006. 143. o.

(9) Steinhofer Károly: A könyv története. I. Rész. Bp., 1915. 27. o.

(10) Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900. Bp., 1963. 92., 220. o.

(11) Szepes megyei Történelmi Társulat évkönyve. 1904. 199. o.

(12) Beliczay Angéla: Hol jelent meg az Ébresztő Kakasszó?. In.: Ráday Pál emlékkönyv. Szerkesztette Esze Tamás. Bp., 1980. 149. o.

(13) Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900.  Bp., 1963. 220. o.
 

III. rész. TEPLIC papírmalom jelentősége a kortársak és az utókor megítélésében

(1) Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Első száz. Fordította Kővári Aladár. Bp., 1960. 341. o.

(2) Szelestei N. László: A magyarországi nyomdászattörténetírás kezdetei. I. 5. Simonchicz Ince (1784).  In.: Magyar Könyvszemle 98. évfolyam 1982. Bp., 1982. 24. o.

(3) Kazinczy Ferenc összes művei. Harmadik osztály. Levelezés XVI. kötet. Közzéteszi dr. Váczy János. Bp., 1906. 171. o.

(4) Fényes Elek: Magyarország leírása. II. Rész. Magyarország részletesen. Nevezetesebb helyek. Pest, 1847. 267., 275. o.

(5) A Spillenberg-család festőművészei a barokk korban. In.: Barátság. Kulturális és közéleti folyóirat. Tizenhatodik évfolyam. Első szám. 2009. február 15. 5991. o.

 (6) dr. Kerekes György: Polgári társadalmunk a XVII. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyvei alapján. Kassa, 1940. 223. o.

(7) Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900.  Bp., 1963. 352. o.

2010.06.01