Kurutz Károly életét mindvégig át- meg átszőték a 20. század történelmi eseményei. Annak ellenére, hogy 1930-ban a nagy gazdasági világválság idején született, családja életére már az első világháború is rányomta bélyegét. Az 1915. március 22-én az éhhalál elől Przemysl várából kitörő százezer elcsigázott katona között ott volt édesapja is, s ezt öt és fél évi szibériai hadifogság követte. 
Apai felmenői a Délvidékről, Szabadkáról, az anyai ágiak a Szepességből, Gölnicbányáról származtak. Németajkú szepességi szász, azaz cipszer származására és evangélikus vallására mindvégig nagyon büszke volt. Ő volt a családban egyeneságon a IV. Kurutz Károly, egy olyan kuruc, akinek ereiben labanc vér is csörgedezett.  
A tanulmányait a Deák-téri Evangélikus Elemi Iskolában kezdte. Örökké emlékezetes maradt számára, amikor 1938. október 11-én - éppen a nyolcadik születésnapján - csatolták vissza az első magyar várost, Ipolyságot, és délelőtt 11 órakor megkondultak az ország összes harangjai. Mivel a Deák-téri templomnak akkor már nem volt tornya és harangja, Raffai tanító bácsi kinyitotta az ablakokat, hogy a gyerekek a Bazilika harangját hallhassák. Ez az emlék haláláig elkísérte.
Középiskolai tanulmányait a Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte, majd a Vörösmarty Gimnáziumban fejezte be. Gimnazista évei alatt dúlt a második világháború, de szerencsére ő abba a korosztályba tartozott, amelyet már éppen nem vittek ki a frontra. Ugyancsak kitörölhetetlen emléke, hogy 1943-ban a Vilma királyné úton, a mai Városligeti fasoron vonult végig a megvert 2. magyar hadsereg az orosz frontról jövet, és az egész Fasori Gimnázium ki volt vezényelve, hogy zászlókat lengetve üdvözöljék az elgyötört hős honvédeket. Osztálytársaival haláláig tartó szoros kapcsolatban volt, és lelkes tagjai volt a Fasori Öregdiákok Egyesületének is. Mire leérettségizett, egy egészen más világ köszöntött Magyarországra. Egycsapásra vége lett a polgári életnek.
1949-ben a Műegyetemre iratkozott be, ahol akkoriban még együtt volt a gépész- és villamosmérnök-képzés. Ő a villamosmérnöki szakot választotta. Egyetemi tanulmányai alatt demonstrátorként is dolgozott az egyetem Ábrázoló Geometria Tanszékén.  Villamosmérnöki oklevelét 1953-ban szerezte meg. Tanulmányai mellett a Villamosipari Központi Kutatóintézetnél volt ösztöndíjas, oda készült állásba. De egy szép napon két ávós csengetett be hozzájuk, közölve, hogy szó se lehet budapesti állásról, viszont Szolnokra kell mennie az ott induló Közlekedési Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Tanszékére tanársegédnek. 
Ám Isten útjai kifürkészhetetlenek: Szolnokon indult Kurutz Károly egyetemi oktatói karrierje, amely szorosan összeforrt a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karának teljes történelmével. Azon – még élő, utolsó – professzorok közé tartozott, akiknek teljes életpályája egybeesett az időközben Budapestre felkerült és a Műegyetemmel egyesült Közlekedési Kar életével. Oktatói pályafutását tehát 1953-ban kezdte tanársegédként Szolnokon, de csakhamar Budapesten folytatta. 
1961-ben védte meg a műszaki doktori értekezését, kinevezték adjunktusnak a Kar Közlekedésvillamossági Tanszékére. Az Elektrotechnika c. tárgy előadója volt. A Karon bevezetett új tanterv keretében kidolgozta és évtizedeken át oktatta az Irányítástechnika c. tárgyat. Hallgatói nagyon szerették, és a legjobb előadók között tartották számon. Számos egyetemi jegyzetet és könyvrészletet írt, több jelentős szabadalma volt. Kiváló előadóként az egyetemen zajló minőségi oktatás egyik kiemelkedő alakja volt. 
Kiválóan beszélt németül és angolul, hiszen édesanyja a cipszer hagyományokat követve hat éves koráig csak németül beszélt vele, de kiválóan beszélt angolul is, hiszen barátjával az Amerikai Könyvtárba jártak, és a hallgatás éveiben a saját készítésű rádiójukon titokban az AFN, az American Forces Network katonai adóból tanultak meg angolul. 
Kezdettől fogva részt vett a Karon folyó idegen nyelvű képzésben. A kari német nyelvvizsga bizottság elnöke volt. Külföldi hallgatói körében is igen népszerű volt, kimagasló oktatói kvalitásának köszönhetően 1990 és 2000 között hat alkalommal nyerte el a külföldi diákok szavazata alapján a „Teacher of the Year” címet.
Kutatói tevékenységét a BME mellett a Villamosipari Kutatóintézetben is végezte, félállású kutatómérnökként. Kutatásokat folytatott az akkumulátorok gyártástechnológiája és a villamos hajtású közúti járművek, valamint a villamos ívhegesztő gépek területén. Az elért kutatási eredményei alapján 1967-ben megszerezte a műszaki tudomány kandidátusa fokozatot. Kinevezték egyetemi docenssé, majd 1996-os habilitációját követően egyetemi tanárrá. Vezetői tevékenységének állomásai: 1969-1973 között a Közlekedésmérnöki Kar oktatási, nevelési, valamint általános dékánhelyettese, majd 1990-994 között a Közlekedésautomatikai Tanszék vezetője. Oktatói, vezetői munkáját számos egyetemi és állami kitüntetéssel ismerték el.
Oktatói munkája mellett kiterjedt szakmai közéleti tevékenységet is folytatott. Közéleti tevékenysége is példaértékű volt, melyet számos szakmai bizottsági tagság, illetve elnöki kinevezés bizonyít. Hat éven át a TMB Energetikai Szakbizottságának a tagja, tíz éven át a Hegesztőgépek Szabvány Bizottság elnöke, öt éven át a Közúti Villamos Vasutak Szabvány Bizottság tagja volt. Az MTA Elektrotechnikai Bizottságának tagja, 1997-től három éven át a bizottság titkára és a Megújuló Energetikai Albizottság tagja, a Környezetbarát és Megújuló Energiaforrásokért Kuratórium elnöke volt. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, az ISES Nemzetközi Napenergia Társaság tagja volt. Több doktori fokozat született az irányításával és számos egyetemi doktori és kandidátusi értekezés bírálója, egyetemi és akadémiai védéseken bizottsági tag, titkár volt.
2001-ben Professor Emeritusként vonult nyugalomba. de a tanszékre továbbra is rendszeresen bejárt, állandó érdeklődést tanúsított kollegái sorsának alakulása, tanszékének fejlődése iránt. 
Kurutz Károlynak hosszú, boldogsággal eltöltött, családi örömökkel megáldott élet jutott. A Kovács Mártával kötött házasságából három fia, tőlük pedig hat fiú-unokája született.  Különös örömöt jelentett számára, hogy legkisebb fia éppen akkor került gimnazista korba, amikor újra megnyitotta kapuit a Fasori Evangélikus Gimnázium. 

Kurutz Károlyt kivételesen derűs, kiegyensúlyozott természettel, igaz, tiszta szívvel és ritka jó egészséggel áldotta meg a Teremtő. Családja sohase látta őt gondterheltnek vagy szomorúnak. Barátai, munkatársai, rokonai körében egyaránt nagy népszerűségnek örvendett, mindenki szerette. Igazán boldog – erős hitben eltöltött – teljes élete volt 2019-ben bekövetkezett haláláig.

Kurutz Márta