Róth Márton

(1841. augusztus 3., Késmárk -- 1917. február 25., Igló)

1875-től az MKE vezetőségének, 1878-tól az MKE Évkönyve szerkesztőbizottságának tagja egészen haláláig. Több éven keresztül az MKE Iglói osztályának alelnöke, a Hernád áttörés feltárója, ismertetője. A poprádi Kárpát Múzeum nagyérdemű munkatársa.

Róth Márton iskolaigazgató, az MKE egykori alelnöke, évkönyveinek szerkesztője, az Iglói Osztály vezetője, a "Felvidék paradicsoma" turista feltárója, a város köztiszteletben állt polgára.

A jeles turista vezető Késmárkon született 1841. augusztus 3-án, és a híres Evangélikus Líceumban érettségizett 1860-ban. 1865-ben a pesti Tudományegyetemen szerzett tanári képesítést, amely után öt évig különböző családoknál volt nevelő. 1870-ben lett az Iglói Főgimnázium tanára, később igazgatója, ahol az 1909-ben történt nyugdíjba vonulásáig latin és német nyelvet, valamint történelmet tanított.

A szerény és puritán Róth Márton tevékenyen részt vett Igló társadalmi életében. Tagja volt a helyi evangélikus egyházközösség presbitériumának, a Szepesi Középiskolai Tanárok szervezetének, valamint egyike a Szepesi Szeretetház megalapítóinak.

Már késmárki diákként járta a Magas-Tátra hegyvilágát. 1858-ban egy új úton mászott fel társaival a Fehér-tavi-csúcsra a Karó-tó felől. Később nem csak a családjával, hanem a diákjaival is sokat túrázott Igló környékén és a közeli Magas-Tátrában.

A Magyarországi Kárpátegyesület működésébe már az 1873-ban történt megalakulástól kezdve bekapcsolódott, 1875-től pedig a vezetőség tagja is lett. 1878-tól haláláig szerkesztette az MKE évkönyveit, amelyben nagyon sok írása is megjelent. Az ő alelnöksége idején épült a legtöbb turista létesítmény a Magas-Tátrában.

Kiemelkedő szereplője volt Igló turista életének, éveken át vezette az MKE Iglói Osztályát. Jelentős szerepe volt a Hernád-áttörés környékének turista feltárásában, amit akkoriban a "Felvidék paradicsoma" néven emlegettek.

Róth Márton az évekig tartó betegsége után hetvenöt éves korában hunyt el Iglón szeretett családja körében. Nekrológját az MKE évkönyvében Lővy Mór, a Turisták Lapjában pedig dr. Thirring Gusztáv tollából olvashatjuk.

Nevét a "Tátra-csúcs koronájának" északnyugati orma, a Róth Márton-csúcs, és a Hernád-áttörés környékének Nagy-Szokol szurdokában található Róth Márton-gugyor őrzi.

Kép: MKE évkönyve (1917)

Hajts Béla

(1872., Igló -- 1926. szeptember 11., Igló)

Tanár, turista, az MKE Iglói Osztályának elnöke. 1893-ban lépett tanügyi pályára, s 1894-től az iglói fiúiskola tanítója volt. 
A Magyarországi Kárpátegyesület Iglói Osztályának vezetését dr. Róth Márton halála után, 1918-ban vette át, s úgy e szervezet, mint a szepesi turista élet irányítása alatt élte fénykorát. Igló környéke, a Hernádszoros, a Menedékkő (Lapis Refugii) és a Glac szurdokvölgyek voltak legkedveltebb területei. Igló környékét illetően ő honosította meg a "Paradicsom" nevet, mint akkor még a "Felső-Magyarország Paradicsomá"-t (mai nevén "Slovenský raj") – eredeti földrajzi nevén Káposztafalvi-mészhegység. választmány, a múzeumi és a szerkesztő bizottság tagja, a Kárpáti Múzeum régészeti osztályának elnöke volt. 

Forrás: A MAGYAR HEGYMÁSZÁS ÉS TURIZMUS ARCKÉPCSARNOKA