A Neuschl név arra utal, hogy szüleit, születési adatait, eredeti családnevét nem ismerjük, talált gyerek, Körmöc- és Selmecbánya környékén kéregetett. Újbányán Vavra tanácsnok nevelte fel. 1838-ban Vavra ajánlásával Pesten Raffai János piarista tanár, majd Horváth Mihály pártfogoltja. Ekkor vette fel a Faragó nevet. Ferenczy István budai műtermébe fogadta (1840), majd Marco Casagrande (1804-1880) mellett az esztergomi székesegyház szobrainak kőbe faragásán dolgozott. Bizonytalan források szerint 1848/49-ben részt vett a magyar forradalomban és szabadságharcban. Iskolai bizonyítványok hiányában arcképrajzolással kereste kenyerét. Újbányán akart letelepedni, ezért egy Szentháromság-szobrot készített, melyet ott fel is avattak, mégsem fogadták be. 1853-tól haláláig Lőcsén élt. Csendes, szorgalmas emberként sokat dolgozott, de sok visszautasításban volt része. 1869-ben megbízták a branyiszkói honvédemlékmű elkészítésével, melyet némi huzavona után Lőcsén állítottak fel. Több szepességi temetőben találhatók általa készített sírkövek, pl.Andaházy Imre (1800-1862) lőcsei bíró és Trangous Lajos (1786-1860) iglói vasgyáros, kapitány iglói síremlékét is ő készítette el. Lőcsén halt meg, sírja a városi temetőben (régen: katolikus temető) ma is megtalálható, pusztuló homokkő obeliszk.

Adriana Klingová és Peter Kling Veľké malé pamätihodnosti II c. munkájában anyakönyvi forrásra hivatkozva pontosítja Faragó József születési adatait: 1821.03.21. Hodrushámor - 1895.03.27.Lőcse

2015.02.15