2023.01.27.
Az útról Szepesváralján túl kell leágazni Hodkovce és Žehra irányba. Már messziről látni a kis domb tetejére épített fehér épületet fa - zsindelyes hagyma tetejű toronnyal. A falu szintjéről 93 travertinből rakott lépcsőfokon lehet feljutni.
A templomról készített legkorábbi írott emlék 1245 – ből való, mely szerint a kegyes szepességi káptalan engedélyezte gróf Zsigray Jánosnak a településen templomot építeni. A templom belseje értékes gótikus freskókat rejt, melyek világviszonylatban jelentősek, megcsodálásukra messze földről érkeznek látogatók.
A feljegyzésekből kitűnik, hogy a templom építése 1275 ben fejeződött be. Az eredeti késő-román és kora-gót stílus az idők folyamán többször lett módosítva, míg nem nyerte el a mai alakját.
1985. márc. 15.-én nemzeti műemléknek lett nyilvánítva, és 1993. dec. 11.-én a Szepesi várral egyszerre bejegyezték az UNESCO világörökség nyilvántartásába.
A templom belseje.
Az eredetileg egyhajós templomból máig a külső falakon és a szentély románkori keresztalakú boltívén kívül még a ma is használatban levő rácsos pastofórium, (szentélytartó) , egy románkori ablak a főoltár mögött, és a későromán travertin keresztelő medence a 13. századból maradt meg. (A szentélytartó 2O10. évben lett besorolva a nemzeti kultúremlékek listájára )
A templom főhajóját eredetileg egy későromán kazettás fa mennyezet fedte, ezt a 15. század közepén egy gótikus hálózatú kő boltozattal helyettesítették, a közepén nyolcszögletű oszloppal alátámasztva, melyen látni a ´Sigray grófi család címerét. Maga az oszlop a szétágazó boltív bordáival pálmát juttat az eszünkbe, mely a Paradicsomban az élet fájának a jelképe. Az oszlop beépítése által a templom 2 hajójúvá vált. Ez az építészetileg ritka különleges megoldás, amely a Szepesség jellegzetessége, világviszonylatban jelentős. A torony eredeti teteje átmeneti stílusban volt,( román-gótikus), a mai hagyma alakú teteje, valamint a templom belső berendezése barokk, a 17. század második feléből. Az oltárok középső részén még felfedezhetünk eredeti gótikus elemeket. A középen levő Szűz Mária oltáron vannak a legkorábbi plasztikák a 14. századból. Fölöttük szt. Rozália szobra van, ezt a szobrot hálából állították a zsigrai lelkészek a pestis járvány elmúlása emlékére 1644-1645 ben. A Szentlélek eljövetelét ábrázoló dombormű a főoltáron a templom és egyben a község jelképe. A főoltár 1656 –ból származik, a szepesszombati id. Gross Paul munkája. A déli oldalon van szt. Miklós oltára, 1677 ből. A szószék szintén barokk a 17. századból. Az orgona 1989 – ből való, a padok a 20. század hatvanas éveiből származik. A falon látható keresztút 1979 –ből van, a martini Záborský Ladislav műve.
A freskók: Nem teljesen kiszáradt vakolatra festik a képeket ( fresco secco) A keletkezésük időpontja alapján 5 csoportra osztjuk.
csoport: A templom legrégebbi freskói az ú.n. konsekrációs keresztek, 1275.-ből, nyolc közülük a templom hajója oldalfalán van, ezen kívül négy nem feltárt a szentélyben. Ezeken a pontokon lett a templom a legszentebb Szentháromság ünnepén megszentelve a szent krizmával(szentelt olaj, kenet).
csoport: A déli bejárat feletti timpanonban egy 13.század – végi freskó van, ezt a művészettörténészek Golgotának nevezték el. Eredetileg ez volt a templom főbejárata. A freskó a keresztrefeszített Krisztust ábrázolja, az ő jobbján áll Szűz Mária, a másik oldalon sz. János apostol, a háttérben látni Jeruzsálem várfalát – bástyáit.A 19. században a kapu elé egy kis előcsarnokot építettek, így védve lett a freskó.
Ebbe a csoportba tartoznak a szentély falán, boltozatán és a diadalív alsó részén található freskók. Ezek már a 14. század első feléből származnak, felismerhető rajtuk a bizánci és az olasz ikonográfiai hatás. A boltív keleti oldalán levő freskó „Christos Pantokrator“-t,(mindent uraló)ábrázolja, mint élők és holtak ítélője, a bal kezében a nyitott Élet könyvét tartja, a jobb keze mutatóujjával rámutat, mintha mondaná: „Bármit tettetek legkisebb testvéremnek, ezt nekem cselekedtétek“. A boltív északi oldalán a „Triglav“ található, ez az ősi ábrázolása a legszentebb Szentháromság titkának. A nyugati oldalon az Isten anyja látható a kisdeddel, mint aki szüntelenül áldja-imádja az Urat és könyörög érettünk. A déli oldalon Ábrahám, az ölében a 12 izraeli nemzetséggel, a menyországot idézi. Nagyon érdekes a Passiót ábrázoló rész,az Utólsó vacsora ábrázolásától egészen addig a jelenetig, ahol Krisztust leszedik a keresztről. A szentély déli ablaka körülaz orvosok és patikusok védéoszentje, szt. Kozma és szt. Demján látható a páciensekkel. Imájukkal védelmezik a népet a pestistől.Az ablak alatt egy engesztelő mondat. Az északi falon levő freskó Szűz Mária koronázását ábrázolja, a kép két oldalán zenélő angyalok középkori hangszereken, ú.n. „fidulin“ játszanak. A diadalív alsó részét az Ószövetség prófétáinak medailónjai és magyar királyok képei díszítik, szt. István és szt. László.
Ezt a csoportot két freskó képezi, a 14. század második feléből. Bal oldalt van a Pieta (7 fájd. Szűz Mária) Szlovákia védőszentje, jobb oldalt egy kb. 4m2 nagyságú bekeretezett képben van az élet fája (arbor vitae) Ez egy nagyon ismert motívum és tipikus ábrázolása a „Bibliae pauperum“- a szegények szentírása. E freskó rengeteg szimbólumot tartalmaz: A szimbólumok olvasása: az Élet fája: a középpontban a megfeszített Krisztus az élet fáján, két részre osztja a kompozíciót: az Ószövetség történelméreés az Újszövetség t¨rténelmére. Az Ószövetség szerint az elején Isten megteremtette az első embereket, Ádámot és Évát,. A figurák nnagysága érezteti, milyen nagyra tartotta az Isten az eredendő bűn elkövetése előtt é sután az embert, mert az egyik oldalon van a Paradicsomi kísértés, a másik oldalon a Paradicsomból való kiűzés, mert nem állták ki a próbát, s a tettüket nem ismerték be megbánással. Az angyal a Paradicsom kapujának őrzője vigyáz, hogy ne jussanak az élet fájához, hogy a bűnük ne hasson örökké. De az Úr továbbra is szereti az Embert, Megváltót ígér nekik, aki az emberiséget kiszabadítja a bűn és a rossz rabságából, s amikor megérett az idő, elküldte fiát, Jézus Krisztust. Az ő érkezésére fel kellett az emberiséget készíteni. Ez volt az Ószövetség feladata. Az Ószövetséget a Sinagóga jelképezi, szamáron ülő női alak, aki magán az Ószövetség szimbólumait viseli. Megérkezett a Messiás, az Újszövetséget az Eklézsia királyi alakja jelképezi, az egyház, egy tetramorfon ül, ez a négy Evangélistát jelképezi. A két alak kezében harci zászló, ami a jó és a rossz egymásközti harcát jelképezi. A Sinagoga zászlórúdja eltört, az Eklézsia rúdja ép, ez a harci készséget jelképezi, kereszttel van díszítve, ami Jézus győzelmét a rossz és az örök halál felett, vele együtt mi is legyőzhetjük a rosszat. A győzelemhez szellemi erőt nyújt nekünk az Eukarisztiával. Eklézsia a kezében kelyhet tart, ez az Újszövetségben a bűnbocsánat szimbóluma, tehát az áldozás jelképe a misén. A kereszten nem tipikus felirat van, „ADAM“ Szt. Pál apostol szavai : „Amit az első Ádám az engedetlenségével elrontott a Paradicsomban, azt a második Ádám Jézus Krisztus a kereszten megbűnhődte és harmadnapra feltámadt. Az Isten áldó keze emellett a felirat mellett áldását adja az alázatosoknak, békességet és megbocsájtást ad, (amit a világiak nem tudnak nyújtani) és ez az emberi nem boldogsága. Jézus Krisztus elfordítja fejét Sinagógától, az Egyház felé fordítja, ami azt jelenti, hogy őáltala juta z Úrtól a Szentlélek az Egyházhoz, mint ahogy ezt a főoltáron levő dombormű ábrázolja.
csoport. Ebbe három sávban festett freskók tartoznak, amelyek a templom északi falát díszítik, hullámvonalas választóvonal van az egyes sávok között. Hasonló díszítés van a Diadalív első oldalán is, ahol az Utolsó ítélet van ábrázolva. Ezek a 15. század második feléből származnak, a gótikus boltív megépítése után keletkeztek.
.
A pestisjárvány leküzdése után 1644-1645 után a templom belseje dezinfikálás céljából fehérre lett meszelve,és ilyen állapotban volt közel 300 éven át. A freskókat egy itteni plébános fedezte fel 1870 körül. A feltárása fokozatosan a 19. század végétől folytatódott. A 20. század 50-es éveiben Dr.Mária Mariánova vezetése alatt az összes freskó fel lett tárva, meg lett tisztítva és konzerválva. Ehhez a munkához túrót alkalmaztak, amely kazeint tartalmaz, ez a mészre vegyileg hat, és az így nyert oldatot fecskendezték a vakolatba. Amint ez megkeményszik, hátráltatja a vakolat szétmálását, hogy a freskók hosszú ideig sértetlenek maradjanak.
Az Élet fáját és a konsekrációs keresztet az ezt betakaró 15. század második feléből származó freskó eltávolítása árán tárták fel, miután ezeket szakszerűen dokumentálták. Bal oldalt fenn érdekesen van a Szűz Mária halála ábrázolva, jobboldalt van Szűz Mária koronázása, a középen a szt. László legenda látható. Alul bal oldalt van az Úr üzenete. A Krisztus születéséről készített freskó el lett távolítva, hogy napvilágra kerüljön a 100 évvel korábbi alatta levő Pieta. A képsorozat az áldozattal, vagyis a körülmetéléssel és a három király hódolatával folytatódik.
Mindegyik század meghagyta itt a nyomát. Az új keresztút, az orgona, a lócák, az új megvilágítás, a hangerősítők, az oltárok restaurálása, a templomot körülvevő terület, beleértve a lépcső 93 fokának a felújítása, a külső fal tatarizása mind a 20. és 21. század hozzájárulása a templom jó állapotához. Az, hogy a tatarozáskor hozzáértő kezektürelmes munkája megóvta és feltárta, megmagyarázta a freskókat, felemelte ezt a templomotegy világviszonylatban elismert és csodált műemlékké s bemutatja az őseink tiszteletreméltó művét. Óhajunk:az őseinktől ránkmaradt örökséget Urunk, segítsd megőrizni!
A Kultuszminisztériumnak, amely ezekre a feltárásokra és megmentésre anyagi és szellemi támogatást biztosított, hálás köszönet!
Fordította: Timcsák Sarolt
2011.10.10
Lásd még:
Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok