A Merényi Gusztáv Kórház névadója, a magyar repülés-orvostan és vérellátás megalapítója
Dr. Merényi Scholtz Gusztáv
2023.03.06.
Címke: Scholtz , Merényi
Dr. Merényi Scholtz Gusztáv (1895–1950) a magyar katonai repülőorvostan életre hívásában és megszervezésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. A Trianon utáni Magyarországon eredményes szervezőmunkával a semmiből korszerű repülőegészségügyi szolgálatot teremtett.
Az orvos-vezérőrnagy (posztumus altábornagy), a lőcsei merényi Scholtz család sarja. Nagyapja Scholtz Gusztáv (1836-1919) Lőcse város főmérnöke volt. Háza volt a Körtér 9.sz.alatt. Vasgyára volt Merényben és Ferenc Józseftől nemesi oklevelet és nemesi előnevet kapott. Édesapja merényi Scholtz Gusztáv (1868-1930) altábornagy.
Dr. Merényi Scholtz Gusztáv Kassán született, középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte, majd 1920-ban kapta meg orvosdoktori diplomáját a Budapesti Tudományegyetemen végzett tanulmányok után. Ezt megelőzően, 1915-ben belépett a hadseregbe.
Az I. Világháború befejeztével a budapesti Új Szent János Kórházban dolgozott. Később berlini poliklinikán végezte orvosi gyakorlatát.
Az I. Világháború befejeztével a budapesti Új Szent János Kórházban dolgozott. Később berlini poliklinikán végezte orvosi gyakorlatát.
1936-tól a magyar légierő vezető orvosa, egyre nagyobb intenzitással foglalkozott a katonai repülés orvosi kérdéseivel.
1938-tól a Műszaki Egyetem Aerodinamikai Tanszékével együttműködésben dolgozik. Ennek keretében megszervezi és létrehozza az első magasság-élettani állomást, ahol a nagy magasságokban bekövetkező dekompresszió (légnyomás csökkenés) és hypoxia (oxigén hiány) jelenségeit vizsgálhatják. Tervei szerint létesült meg a budapesti Karolina úton a Magyar Repülésorvosi Vizsgáló Intézet. 1942-ben egyetemi magántanárrá habilitálják. Mint a repülésélettan tudósa, több egyetemen tart rendszeresen előadásokat.
1940-ben csatlakozik a Bajcsy-Zsilinszky Endre által vezetett ellenállócsoporthoz. A vezetése alatt álló Pajor Szanatóriumban (1949-től Vas utcai Állami Kórház, 1955-től 1996-ig Balassa János Kórház) sok üldözöttnek nyújtott menedéket. A nyilas uralom alatt állásából felfüggesztették, így kénytelen volt illegalitásba vonulni.
1945-től a Fővárosi Vöröskereszt Kórház (ma Országos Sportegészségügyi Intézet, egyszerűbb nevén „Sportkórház”) parancsnoka.
A háború után a Honvéd Orvosi Kar vezetője, később a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának főnöke. 1947-ben Franciaországban tanulmányúton vesz részt, hazatérése után több európai ország mintájára, a Népjóléti Minisztérium megbízása alapján megkezdi az első Magyar Véradó Központ és Vérellátó Állomás megszervezését. 1949-ben nyugdíjazták.
1950-ben koncepciós perbe fogták, aminek célja a háború előtt diplomázott tisztek hadvezetésből való ki szorítása volt („Tábornokok pere”). A katonához méltatlan kötél általi halálos ítéletet 1950 augusztus 19.-én végrehajtották.
1954-ben perújítás során a katonákat az alapper vádjai alól felmentették, de rehabilitációjuk soha nem történt meg.
1956 október 13.-án a nyilvánosság kizárásával, katonai tiszteletadással újratemették.
1990-ben bűncselekmény hiányában a Legfelsőbb Bíróság valamennyi ellene emelt vád alól felmentette.
1970-ben a budapesti Gyáli úti kórházat átnevezték, a kórház neve most „Merényi Gusztáv Kórház Budapest”.
1938-tól a Műszaki Egyetem Aerodinamikai Tanszékével együttműködésben dolgozik. Ennek keretében megszervezi és létrehozza az első magasság-élettani állomást, ahol a nagy magasságokban bekövetkező dekompresszió (légnyomás csökkenés) és hypoxia (oxigén hiány) jelenségeit vizsgálhatják. Tervei szerint létesült meg a budapesti Karolina úton a Magyar Repülésorvosi Vizsgáló Intézet. 1942-ben egyetemi magántanárrá habilitálják. Mint a repülésélettan tudósa, több egyetemen tart rendszeresen előadásokat.
1940-ben csatlakozik a Bajcsy-Zsilinszky Endre által vezetett ellenállócsoporthoz. A vezetése alatt álló Pajor Szanatóriumban (1949-től Vas utcai Állami Kórház, 1955-től 1996-ig Balassa János Kórház) sok üldözöttnek nyújtott menedéket. A nyilas uralom alatt állásából felfüggesztették, így kénytelen volt illegalitásba vonulni.
1945-től a Fővárosi Vöröskereszt Kórház (ma Országos Sportegészségügyi Intézet, egyszerűbb nevén „Sportkórház”) parancsnoka.
A háború után a Honvéd Orvosi Kar vezetője, később a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának főnöke. 1947-ben Franciaországban tanulmányúton vesz részt, hazatérése után több európai ország mintájára, a Népjóléti Minisztérium megbízása alapján megkezdi az első Magyar Véradó Központ és Vérellátó Állomás megszervezését. 1949-ben nyugdíjazták.
1950-ben koncepciós perbe fogták, aminek célja a háború előtt diplomázott tisztek hadvezetésből való ki szorítása volt („Tábornokok pere”). A katonához méltatlan kötél általi halálos ítéletet 1950 augusztus 19.-én végrehajtották.
1954-ben perújítás során a katonákat az alapper vádjai alól felmentették, de rehabilitációjuk soha nem történt meg.
1956 október 13.-án a nyilvánosság kizárásával, katonai tiszteletadással újratemették.
1990-ben bűncselekmény hiányában a Legfelsőbb Bíróság valamennyi ellene emelt vád alól felmentette.
1970-ben a budapesti Gyáli úti kórházat átnevezték, a kórház neve most „Merényi Gusztáv Kórház Budapest”.
Képek
Ajánló
Arcképcsarnok
Jeles személyiségek
Visszaemlékezések, archív felvételek
Emlékhelyek és sírjegyzékek
Szepesi estek és hazai események
Szepességi látogatások
Hirdetés
hirdetés helye
Partnerek
Szepesi Ház /
Zipser Haus /
Spišsky Dom
