Dénes Ferenc 1845-1934 (Lőcsei ev. temető: I./136-137) földrajzi szaktudós, középiskolai tanár, turisztikai szervező. Tanári munkássága mellett propagálta és szervezte a turisztikát a Magas Tátrába. Ő maga is megvalósított néhány elsőmászást. Írt néhány turistakalauzt és turistatérképet szerkesztett. Az MKE társalapítója. Több mint 100 cikket jelentetett meg tátrai problémákról. 1922-től a Tátrai Meteorológiai Állomás vezetője Tatranské Poliankán. Az ő nevét viseli a Magas Tátrában a Dénes csúcs (2438m).

Dénes Ferenc gimnáziumi tanár, kiváló Tátra-kutató, kalauzíró, turista és hegymászó, a Magyarországi Kárpátegyesület alapító és vezetőségi tagja, a Karpathen Verein tiszteletbeli elnöke 1845. április 4-én született Újterebesen (ma Trybsz, Lengyelország). Elemi iskoláit Eperjesen és Neumarktban (Nowy Targ), a középiskolát Lőcsén végezte, a bécsi egyetemen klasszika filológiát tanult, majd Pesten földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. A lőcsei főgimnázium tanáraként vonult nyugdíjba.
Már gyermekkorában járta a hegyeket, diákként a Mátrát és az Osztrák-Alpokat. Később minden szabad idejét a Magas-Tátrában töltötte, amelynek több csúcsára is felmászott. Ezek közül a Jég-völgyi-csúcs keleti gerincén a Kőparipán át 1874-ben történt első eléréséről írt az MKE évkönyvében, amely később új útként került be a mászókalauzokba.
Behatóan foglalkozott a földtannal, a glaciológiával, a térképészettel, a meteorológiával és a botanikával, valamint több külföldi tudóst is vezetett a Magas-Tátrában. A bécsi Viktor Uhlig geológussal együtt végezte el a Tátra földtani felmérését, amelyről térképet is kiadtak. A hegység legalaposabb ismerőjeként más térképek készítésében is részt vett. Óriási érdemeket szerzett a turistautak kialakítása terén, nevéhez kötődik a Felső turistaút (ma Magistrale) tervezett nyomvonalának kialakítása is. Ezekkel kapcsolatban több cikke jelent meg a korabeli folyóiratokban.
Megírta az MKE fennállásának tíz éves történetét, valamint egy kalauzt a Tátrába utazók számára. Éveken át volt Tátraszéplakon a meteorológiai állomás vezetője.
75 éves korában még megmászta a Jég-völgyi- és a Lomnici-csúcsot, 83 évesen a Kis-Viszokát, 88 évesen a Nagyszalóki-csúcsot is és a 90. életévében is járta szeretett hegységének turista útjait.
A Tarajkánál épült Guhr Ifjúsági Otthon (ma Bilík menedékház) alapkövének letételénél mondott beszéde után egy hónappal, 1934. október 15-én nyolcvankilenc éves korában Lőcsén elhunyt. Sírja a város temetőjében található.Dénes Ferenc 1845-1934 (I./136-137). Emlékét a Tengerszem-csúcs északi mellékgerincén magasodó Dénes-csúcs őrzi.
Forrás: Komarnicki

László Varga:
"Vasból lehetett a szervezete, mert úgy hatvanéves lehetett, amikor Lőcséről elgyalogolt Ótátrafüredre, felmászott a 2452 méteres Nagyszalóki-csúcsra, majd amikor visszaért a hegy lábához, nagy bosszúságára észrevette, hogy kedvenc távcsövét a tetőn felejtette. Így, ha lehet hinni a visszaemlékezéseknek, újra felkapaszkodott a 2452 méteren lévő hegytetőre a messzelátóért, majd lejött Ótátrafüredre, és onnan természetesen még hazagyalogolt a harminc kilométerre lévő Lőcsére. Nem véletlen, hogy róla nevezték el a Tengerszem- és a Nagy-Békás-csúcs közötti 2438 méteres, négyes sziklaormot. Az evangélikus temetőbe 1934-ben vitték ki, azóta itt nyugszik, de lelke minden bizonnyal most is a Magas-Tátrát járja."

150 éve alakult a Magyarországi Kárpátegylet (Ungarischer Karpatenverein)
https://karpategyesulet.hu/wp-content/uploads/PDF/Az%20MKE%20t%C3%B6rt%C3%A9nete.pdf