GYÁSZHÍR
Dr. Kováts Dániel, Dani bácsi, a Tanár úr, megannyi évtized gondos és eredményes munka után, 93 éves korában, aug.30-án hajnalban örökre megpihent. A mély szomorúság mellett hála és boldogság is lakozik lelkünkben, mert hosszú időn át ismerhettük őt. Mindegy, hogy tanárként, kollégaként, barátként, rokonként vagy közeli családtagként, mindannyian éreztük és érezzük, hogy micsoda kiváltságban volt részünk. 
Dani bácsi utolsó napjait családja körében, nyugalomban és szeretetben töltötte, és bár ekkor már pihenni kényszerült, gondolatban tovább szolgálta szeretett ügyeit, például élete egyik legfontosabb intézménye, a volt sárospataki tanítóképző jövője foglalkoztatta.
Búcsúztatását szeptember 6-án, Sátoraljaújhelyen tartjuk.

Kováts Dániel (Abaújnádasd, 1929. december 22. –) főiskolai tanár, irodalmár, nyelvművelő, szerkesztő, helytörténész.
"Abaújnádasdon született, ahol gyermekkorát a nemesi család birtokán, az azóta nyomtalanul elpusztult kastélyban töltötte. Középiskolai tanulmányait a kőszegi Hunyadi Mátyás katonai nevelőintézetben (1940-1944) és a miskolci Lévay József Református Gimnáziumban (1944-1948) végezte. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar-angol szakos középiskolai tanári diplomát. 1954-ben Miskolc-Perecesen a 104-es bányaipari szakmunkásképző intézetben, majd 1955-től 1961-ig Zemplénagárd általános iskolájában tanított. Egyetemi tanulmányainak befejezését és elhelyezkedését hátráltatta, hogy az 1950-es években politikai okokból családjával együtt a Hortobágyra deportálták. A sátoraljaújhelyi gimnázium (1961-1974), majd a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tanáraként és főigazgató-helyetteseként dolgozott. 1979-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori címet irodalomtudományból. Számos irodalmi és helytörténeti témájú könyv, cikk és egyéb írás fűződik a nevéhez. Nyugdíjba vonulásáig a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke volt, és nagyban hozzájárult a társaság népművelő, kultúra-megőrző munkájához, valamint a 2008-ban megnyílt Magyar Nyelv Múzeuma létrehozásához. 1986-os indulása óta szerkeszti a társaság Széphalom című évkönyvét, melynek rendszeresen szerzője is.
Helytörténeti munkássága a legkiemelkedőbbek közé tartozik a volt Abaúj és Zemplén vármegye területének vonatkozásában. Nevéhez fűződik egyebek mellett az abaúji Hegyköz, Sárospatak és Sátoraljaújhely helynévi lexikonainak elkészítése.
1993-ban a főiskolából nyugdíjba vonult, Szegedre majd Budapestre költözött. Azóta is aktívan folytatja szerkesztői és írói tevékenységét. A Honismeret folyóirat szerkesztőbizottságának, a Magyar Comenius Társaság és a Kazinczy Ferenc Társaság elnökségének tagja. Díszpolgárává választotta Sátoraljaújhely (1986), Sárospatak (1999) és Zemplénagárd (2001)."
https://hu.wikipedia.org/.../Kov%C3%A1ts_D%C3%A1niel_(tan...