Šafárik, Pavol Jozef, 1795 Kobeliarovo (Feketepatak) - 1861 Prága

 Evangélikus lelkész és tanító gyermeke.
Tanulmányait Rozsnyón és Dobsinán kezdte, majd a késmárki líceumban és a jénai egyetemen folytatta.
1819: Az újvidéki szerb ortodox gimnázium tanára.
1833: Prágába költözik, az egyetemi könyvtár munkatársa.
1848: A Károly Egyetem Könyvtárának igazgatója és a szláv filológia tanára (annak ellenére, hogy szabadkőműves volt)

Kutatói tervei Jénában körvonalazódtak
Új szempontból értékelte a szépirodalmat és fontosnak tartotta annak aktív viszonyát a valós élethez és a népi kultúrához
Lerakta a szlavisztika tudományos alapjait és támogatta a csehek és szlovákok szoros együttműködését
Foglalkozott a tudományos kutatás fejlesztésével, az iskolarendszer reformjával, részt vett az egyetemeken a szlavisztikai tanszékek alapítását és a forrásművek kiadását
Összegyűjtött műveit egyetemünk adja ki folyamatosan.

Főbb művei:
 
1823, 1827 Písně světské lidu slovenského v Uhřích
            (A szlovák nép világi dalai Magyarországon)
1831 Stuart Mária (F. Schiller - fordítás)
1817 Promluvení k Slovanům (Felhívás a szlávokhoz)
1818 Počátkové českého básnictví, obzvláąte prozodie (A cseh költészet, elsősorban a prozódia alapjai)
1833 Serbische Lesekörner (Szerb olvasókönyv)
1826 Sprache und Literatur nach allen Mundarten (A szláv nyelvek és irodalmak története)
 
1828 Über die Abkunft der Slawen nach L. Surowiecki (A szlávok eredete L. Surowiecki után)
1837 Slovanské staroľitnosti (Szláv régiségek)
1840 Die ältesten Denkmäler der böhmischen Sprache (A cseh nyelv legrégebbi emlékei – F. Palackyval közösen)
1842 Slovanský národopis (a szláv nemzetek leírása)
1858 Über den Ursprung und die Heimat des Glagolitizmus (A glagol írás eredete és hazája)

A Šafárik Egyetem előélete és kezdetei:
 
 Kisdy Benedek, egri püspök, 1557
–        Academia Cassoviensis, 40 000 arany támogatás
–        I. Lipót Aranybullája – teológia, filozófia, jog
–        1921-ig megszakításokkal különböző főiskolák részei működtek Kassán
 1937 – 1939 Műszaki Főiskola
 1948 A pozsonyi Comenius Egyetem kassai kihelyezett Orvosi Kara
 1959 Šafárik Egyetem (Kassa – Eperjes)
 Két, később öt kar (orvosi, természettudományi, jogi, pedagógiai és filozófiai)
 Kíváló professzorok (politikai szempontból megbízhatatlanok) kerültek Pozsonyból Kassára
 
1968 – 1989, sötét időszak:
 
 Tisztogatás a tanszékeken és a klinikákon. Az egyetemet és a karokat pártfunkcionárusok irányítják
 Általános visszaesés az oktatásban és a kutatásban.
 A külkapcsolatok megszűnése
 Mindezek ellenére kis lámpások fényt adtak a nagy sötétségben
 Gyors és alapvető változások 1989 nevemberében (hála a diákoknak és néhány tanárnak)
 
1989 – 2010: vissza Európába
 
 Megalakulnak az egyetemi és kari szenátusok, először választanak demokratikusan dékánt és rektort (Rudolf Korec)
 Két teológiai kar csatlakozik az egyetemhez (Eperjesen)
 Pályázat alapján nevezik ki a tanszékek és klinikák vezetőit
 Új start az oktatásban és kutatásban
 A Šafárik Egyetem 1997-ben szétesik kassai és eperjesi részre
 Kassán csak az orvosi, természettudományi és a jogi kar marad – csonka egyetem
 Megalakul a Közigazgatási (1998) és a Filozófiai Kar (2007)

A Šafárik Egyetem neves professzorai

Korec Rudolf
1921 – 2003

Biokémikus, kórélettanos, farmakológus, diabetológus
Kíváló pedagógus
Experimentális pankreász transzplantáció (1968 után segítség nélkül egy pincében)
Az egyetem első választott rektora 1989-ben
Egyik fő műve második kiadásában a Sorsszimfónia dallamával emlékszik meg azokról, akik a pincében töltött évek alatt sem tagadták meg a barátságot. Közöttük említi Magyar Imre professzort is.

Korec Rudolf munkásságáról a tiszteletére rendezett konferencián emlékezünk meg minden évben
 
 

Pór Ferenc
1889 Zólyom – 1980 Kassa
 Pór Ferenc professzor Csehszlovákia egyik legkiemelkedőbb belgyógyásza volt. Megalapította az orvosi kar és a megyei kórház belgyógyászati osztályát Kassán, amelyet 1948-tól 1971-ig vezetett
 Több generáció kíváló belgyógyászt nevelt fel működése során és kíváló oktató volt
 1961-től folyamatosan szervezte a Keletszlovákiai Orvosi Napokat a Magas Tátrában, Újtátrafüreden (Nový Smokovec). Jövőre tanítványai rendezik az 50.-ik ilyen rendezvényt
 Munkásságáról minden év áprilisában tudományos konferencia keretében emlékezünk meg
 
 

Ján Kňazovický
1893 Ąubietová (Libetbánya) - 1985 Kassa

A besztercebányai (Banská Bystrica) gimnázium diákja volt
 Orvosi tanulmányait Kolozsváron végezte1916-ban
 Kassára költözött, a háborus rokkantak kórházában dolgozott
 1929-ben kinevezték a kassai Állami Kórház sebészeti osztályának főorvosává
 A háború után visszatért Kassára, ahol családot alapított és itt dolgozott élete végéig
 A pozsonyi Komensky Egyetem kassai Orvosi Karának alapítója és első dékánja volt
 A sebészetbe több új forradalmi módszert vezetett be, amelyek ismertté tették nevét és munkásságát otthon és külföldön egyaránt
 Magas kora ellenére aktívan dolgozott, még 85 éves korában is operált
 Élete végéig aktívan sportolt
 
És még sokan mások...

 Korec professzor tanítványai:
                Juraj Korpáą, Tomori Zoltán, Anna Šofranková és e sorok írója
 Mäsiar Pavel, kíváló biokémikus, (Frederick Sanger munkatársa), Skotnický (biofizika), Kutlík (patológia), Marąala (hisztológia), Poradovský (szülész – nőgyógyász), Kunsdadt (rádiológus) ...
 Simkó István tábornok, a jugoszláv partizánhadsereg sebésze, majd a kassai honvédkórház parancsnoka, a modern égési medicína egyik jelentős személyisége
 Gyerekgyógyászok: Najmik, Hojdár és nem utolsó sorban a később Lőcsére költözött Dr. Ivičič
 
 Rácz Olivér, Kassa

2010.11.22