2010.09.30

Tisztelt Hallgatóság!

Vážení účastníci!

A következő pár percben előadásomban szeretném felvázolni szepesszombati Dr. Genersich Antal sokoldalú, tudományos eredményekben gazdag életútját.

V nasledujúcich minútach v mojej prednáške by som chcel charakterizovat' viacstrannú, vo vedeckých výsledkoch bohatú životnú dráhu Dr. Antala Genersicha z Spišskej Soboty. 

Genersich Antal 1842-1918

Buday Kálmán, aki utódja lett, mind a kolozsvári, mind a budapesti egyetemi tanszéken, a Magyar Tudományos Akadémia 1925 májusában tartott ülésén így nyilatkozott Genersichről: akár tudásának mélységét és terjedelmét, akár alkotásait, akár környezetére való befolyását tekintjük, egyike volt a mi legértékesebb embereinknek. 

Buday Kálmán 1863-1937

Kálmán Buday, ktorý stal potomkom na katedre klužskej a budapeštianskej univerzity, na zasadnutí Maďarskej Akadémie Vied v máji 1925 hovoril nasledujúce o Genersichovi:

keď sa pozrieme do hĺbky a rozsahu jeho vedomosti, alebo jeho vplyv na blízke okolie, tak môžeme povedať, že bol z našich najvzácnejších osobností.

1842. február 4-én Nagyszombatban született. Édesapja Genersich János, keresett ügyvéd, édesanyja Kilcher Katalin. Szüleit korán elvesztette, így szülővárosából Késmárkra került 5 testvérével együtt, ahol nagyanyjának, Genersich János bécsi theológiai professzor özvegyének gondjaira bízták. Mivel a család szűkös anyagi viszonyok között élt, már kisdiák korában tanítással kellett fenntartási költségeihez hozzájárulnia.

Narodil sa 4. februára 1842. Jeho otec, Ján Genersich bol vyhladávaným právnikom, matka Katarína Kilcherová. Skoro ho opustili rodičia, takto sa dostal s piatimi súrodencami z rodneho mesta do Kežmarku, starala sa o nich babka, vdova profesora teológie vo Viedni Jána Genersicha. Keďže rodina žila skromne, už ako malý žiak musel s vyučovaním finančne prispieť k výdavkám.

A gimnáziumi tanulmányait Késmárkon végezte, kitűnő eredménnyel érettségizett. 1860-ban beiratkozott a pesti királyi Magyar Egyetem Orvosi Karára. Tudásával korán kitűnt társai közül. Leckekönyvében látható, hogy minden tantárgyból kitűnő érdemjegyet kapott. Az anatómiai vizsgájánál Lenhossék professzor bejegyzése olvasható, miszerint legjelesebb az osztályban.

Gymnázialne štúdiá skončil v Kežmarku, maturoval vynikajúcimi výsledkami. V roku 1860-om sa zapísal na Lekársku Fakultu peštianskej královskej Maďarskej Univerzity. S vedomosťami už skoro vynikol medzi študentmi. V jeho indexe vidíme, že z každého predmetu mal vynikajúce známky. Pri skúške z anatómie môžeme vidieť záznam od profesora Lenhosséka a to: najvynikajúcim v triede.

egyetemi leckekönyv - univerzitný index

Még oklevelének megszerzése előtt Arányi Lajos tanársegédje lett a kórbonctani tanszéken. 1865. október 3-án avatták orvosdoktorrá, majd egy éven belül megszerezte a sebészdoktori, szülész-és szemészmesteri oklevelet.

Ešte predtým než získal diplom sa stal asistentom Lajosa Arányiho na katedre patológie. 3. októbra 1865 sa stal doktorom, a do roka získal diplom chirurga, pôrodníka a očného lekára.

Arányi Lajos (1812-1887)

1867-ben a pesti Szegénygyermek Kórház boncoló főorvosa, 1868-ban pedig Pest város boncoló főorvosának nevezték ki, emellett rendőri és törvényszéki boncolásokat is végzett. Ez idő alatt nagy boncolási anyagra és tapasztalatra tett szert, átlag évi 1150 boncolást végzett, orvostanhallgatók részére nagy számban látogatott kurzusokat tartott. A pesti orvosi kar felismerte Genersich kiváló képességeit és 1868-ban állami ösztöndíjjal kétéves külföldi tanulmányútra küldte.

V roku 1867 sa stal pitvujúcim primárom Nemocnice chudobných detí, a v roku 1868 ho vymenovali za pitvujúcim primárom mesta Pešt'. Okrem toho konal aj policajné a súdne pitvy. Počas týchto prác získal vel'ký materiál pitiev a skúsenosti. Ročne robil priemerne 1150 pitiev, prednášal pre lekárskych študentov, jeho prednášky navštevovali vo veťkom počte. Peštianska lekárska fakulta spoznala Genersichové vynikajúce schopnosti a v roku 1868 ho poslali štátnym štipendiom na dvojročný zahraničný vedecký pobyt.

Szegénygyermek Kórház

Tanulmányútja során felkereste a német nyelvterület legjobb intézeteit. Először Bécsben Rokitansky kórbonctani és Stricker kísérleti kórtani intézetében dolgozott, majd Würzburgban Recklinghausen mellett végzett tanulmányokat.

Počas vedeckého pobytu navštívil najlepšie inštitúcie nemeckého jazykového ostrova. Najprv pracoval vo Viedni v inštitúcii patológie Rokitanského a experimentálnej patológie Strickera. Vo Würzburgu sa učil pri Recklinghausena.

Ezt követően ismereteit Lipcsében Ludwig, Wagner, Berlinben Virchow mellett gazdagította. Ez az időszak nemcsak a tanulás, hanem az elmélyedt kutatás időszaka is volt.

Potom svoje znalosti obohacoval v Lipsku u Ludwiga, Wagnera a v Berlíne u Virchowa. Toto obdobie slúžilo nielen učeniu, ale aj výskumu.

1870-ben, a külföldi tanulmányútjáról visszatérve, a kolozsvári Orvossebészeti Tanintézet kórbonctan és törvényszéki orvostan tanári állására nevezték ki. 1872-ben a kolozsvári egyetem felállításakor a kórbonctan egyetemi tanára lett. Oktatói és nevelői munkájának elismeréséül több alkalommal prodékánná, majd dékánná és rektorrá választották. Kolozsvár tiszteletbeli főorvosának nevezték ki.

Po návrate zo zahraničného vedeckého pobytu ho vymenovali za učitel’a patológie a súdnej patológie na klužskej Lekársko-chirurgickej inštitúcii. V roku 1872 pri vzniku klužskej univerzity sa stal univerzitným profesorom patológie. Jeho výchovno-vzdelávaciu činnosť hodnotili tým, že ho viackrát vymenovali za prodekana, neskoršie dekana a rektora. Vymenovali ho čestnám primárom Kluži.

Fontos szerepet vállalt Kolozsvár közegészségügyi helyzetének javításában. Részt vett a város csatornázásának és az egyetemi épületek tervezésének irányításában. Eredményes közéleti tevékenységéért

1891-ben nemesi rangra emelték. A dián a nemesi rangot adó okirat látható.

Dôležitú úlohu zohrával pri zlepšení situácie zdravotníctva v Kluži. Zúčastnil sa koordinácie mestskej kanalizácie a pri plánovaní univerzitných budôv. V roku 1891 za činnosť vo verejnom živote dostal titul šťachetníka. Na obrázku vidíte tento dokument.

Genersich Antalt 1895-ben meghívták a budapesti Egyetem I. számú Kórbonctani Tanszékére, annak vezetésével bízták meg. Emellett elvállalta a  Szent István Kórházban a kórboncnok főorvosi állást. Ezáltal a tanszék bonctani anyaga számottevően megnövekedett. Több alkalommal dékánná, majd rektorrá választották. Kimagasló érdemeinek elismeréseképpen magyar királyi udvari tanácsosi címet kapott. 1913-ban nyugdíjba vonult. A dián a magyar királyi udvari tanácsosi címet adományozó okirat látható.

 •1895: ho poveria vedením Katedry I. Patológie pri práci vedúceho katedry je patologickým primárom Nemocnice Sväteho Štefana 1904: získa titul: radca maďarského král’ovského dvora 1913: odíšiel do dôchodku

Közel 20 éven át elnökként irányította az orvosok tudományos tevékenységét a Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulatban, illetve az Erdélyi Múzeum-Egyesületben. 1892-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tudományos eredményei külföldön is elismerést váltottak ki.Számos tudós társaság tagjává választotta.

ako predseda usmerňoval vedeckú činnosť lekárov v Lekársko-prírodovedeckom Spolku v Kluži a v Spolku Sedmohradskom Múzeu od roku 1892 je členom Maďarskej Akadémie Vied jeho vedecké výsledky uznali aj v zahraničí

Genersich legfőbb hivatásának a tanítást tartotta. Az egyetemi orvosképzésnek egészen új irányt szabott. Felismerte a gyakorlati tanítás nagy fontosságát, gyakorlati órákat is ő maga tartotta. Kolozsváron úttörő munkát végzett a mikrobiológia tanításával. Még nem szerepelt a tanrendben, de Az emberi élősdiek címmel parazitológiát is oktatott, már az első tanévtől. Sokszor a köteles órákat messze felülmúló időt töltött diákjai körében, szeretettel, lelkesen tanította őket. Megjelenése, sajátos modora, meggyőző beszédmódja magával ragadta hallgatóit. 1912-ben hálás tanítványai megajándékozták a portréját és foglalkozását ábrázoló bronzplakettel.

najdôležitejším jeho povolaním bolo vyučovanie vytýčil nové smery lekárskej výchovy spoznal dôležitosť praktickej výchovy 1912: jeho študenti ho obdarovali bronzovou plaketou

 1867-ben házasságot kötött barátjának, későbbi kolozsvári tanártársának nővérével, Máchik Kornéliával. Házasságukból 9 gyermek született, közülük 3 lépett orvosi pályára. Orvosi gyakorlatot is folytatott, hogy családját el tudja tartani. A magánorvosi praxisát nemcsak anyagi okok, hanem a rá jellemző szeretet, a megértés és a segítségvágy miatt is vállalta. Kolozsváron az egyik legkeresettebb háziorvos volt, pácienseit nagy odaadással vizsgálta. Határozott fellépésével, biztonságával megnyerte betegeinek bizalmát.

Nyugdíjas éveiben is folytatta szakirodalmi munkásságát. 1918. június 4-én bekövetkezett haláláig tevékeny irányítója maradt a magyar orvostudománynak. Végakaratának megfelelően holttestét Kolozsváron temették el, ahová zárt vagonban szállították a háború utolsó évében.

pokračoval v činnosti odbornej literatúry do smrti - 4. jún 1918 – bol aktívnym usmerňovatel’om maďarskej lekárskej vedy je pochovaní v Kluži

Előadásomat Entz Béla kórboncnok professzor beszédéből vett idézettel szeretném zárni: „Genersich minden időkre eszménye marad a lelkes, önfeláldozó tanárnak, a fáradhatatlan, buzgó kutatónak, az ideális gondolkodású, önfeláldozó doktornak és a becsületes, lelkiismeretes igaz embernek.”

Béla Entz: „Genersich navždy zostáva ideálom nadšeného učitel'a, ideálom neúnavného výskumníka, ideálom ideálne rozmýšl'ajúceho lekára, ideálom úprimného človeka.” 

Entz Béla