Nagyapám, Dr. Lersch Ernő (1880, Szomolnok – 1962, Budapest) tanított Temesváron, Pozsonyban, Győrben, Debrecenben, Sopronban, Budapesten, majd 1917-től a Besztercebányai Lánygimnázium igazgatója lett. Ott született édesanyám 1918-ban. 1919-ben a csehek bevonulásakor el kellett hagynia a Garam partján fekvő iskolát, ismét Budapestre került családjával együtt. 1924-ben kinevezték az Újpesti Kanizsay Dorottya  Leánygimnázium igazgatójává és nyugdíjazásáig, 1939-ig ott  élt. Nyugdíjas éveit Budán töltötte.
Kullmann László

É L E T E M B Ő L
/Élmények, emlékek/
részlet Dr. Lersch Ernő naplójából életének Szepességhez kapcsolódó időszakáról

Életem hanyatló időszakában, a megtett hosszú út 61-ik állomásán, visszaemlékezéseim során feltárult bennem a múlt minden szépségével és fájdalmával, derűjével és szomorúságával. De mintha a jó Isten akaratából az én eddigi életemben több lett volna a szépség és a derű, mint a fájdalom és szomorúság . Pedig elindulásom nagy szomorúság jegyében történt: megérkezésem után rövidesen meghalt jó atyám és ketten édesanyámmal magunkra maradtunk...tovább olvasom

Lásd még:

Lersch Ernő. A »gründler« nyelvjárás alaktani sajátságai, ...