Szepeshely, Scepusium, Szepeskáptalan, v. Szepes vm. (Spišská Kapitula, Szl.): 1. Szt István kir. idejében kialakult sajátos egyházi város Szepes vára közelében a Szt Márton-hegyen, a →szepesi káptalan, majd a →szepesi püspökség székhelye. Egyetlen utcája volt, a kanonoksor. - 2. plébánia a v. szepesi prépság, majd a szepesi egyhm. székesegyházi esp. ker-ében. 1202: alapították. Tp-át 1280 e. Szt Márton tiszt-ére szent. Orgonakarzat alatti Ny-i része háromhajós, átmeneti stílusú, K-i főrésze gótikus, háromhajós csarnok, D-i oldalához simuló kpnával. Szentélye háromoldalú apszissal záródik. A főhajóban az orgonakarzat fölé nyúló résszel együtt 3 hálóboltos szakasz. A mellékhajóban 2-2 csillagboltozat, a D-i Zápolya-kpnában háromoldalú apszis, 4 szakaszában hálóboltozat. Ny-i oldalán kettős torony. - 1478: a tp-szentelési okmány említi szárnyasoltárait: a Szt Mihály-, Háromkirályok- és Mária halála-mellék- és a Szt Márton-főoltárt. A Mária-oltár 1480 k., a Mária megkoronázása-oltár 1499: készült. - Anyakv-ei 1747-től. Kegyura 1880: a szepesi pp. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái: Baldóc, Göbölfalva, Kattony, Nemessány, Szepesalmás, Szepesrét. Közig-ilag Szepesváraljához csatolták. - R.k. el. isk. tanítóképzőjét 1819: alapították. 1918: 9 tanár okt. **

Gerecze II:828. - Schem. Scep. 1911:22. - Radocsay 1955:435. - Divald 1999:372.

2017.03.05